A vén Hold ma is csak egy sárga köménymag,
emlékköves úton hosszan elkísér,
felveszem az estét csillogó páncélnak,
mindig akad álom, mely újat ígér.
Ablakodból a fény kifolyik a földre,
elmosódott szélű, amorf pocsolya,
rácsuktad az ajtót a ringató csöndre,
mosolyod ma már a győztes mosolya.
Tudom, jobb neked, ha hazudsz önmagadnak,
emléked csak ködös képek halmaza,
szavaim a közöny ágán fönnakadnak,
nélküled, mondd, hová mehetnék haza?
A. Túri Zsuzsa (1971.07.30) író, költő, szerkesztő
1971-ben született Budapesten. Régóta versel, legtöbbször rímes formában, kalandos életének leegyszerűsített, tömörített vallomásai ezek, amikben az általa látott és átölelt Világmindenség jelenik meg: az áhítat és az iszonyat, a boldogság és a halálfélelem. Élete, az Út a végső állomás felé csodákkal és csalódásokkal teli, ezt szeretné megosztani azokkal, akik a verseket szeretik.
Önálló kötetei:
– BEFEJEZETLEN SZIMFÓNIA (2015, Underground Kiadó)
– BOSZORKÁNYTÜKÖR (2016, KUK Kiadó)
– TŰZTÜNDÉRTÁNC (2017, KUK Kiadó)
– SIVATAGI SZÉL (2020. KUK Kiadó)
– Antológiák
vagy 7-8 VERSELŐ ANTOLOGIÁBAN (Komàromi János kiadója, Paks)
3 Szó-kincs antológiában (Aposztróf kiadó, Budapest)
3 Ígéretek antológiában (Garbó kiadó, Budapest)
Az említett könyveken kívül több netes és nyomtatásban megjelenő folyóirattal is dolgozik (például: Art’húr Irodalmi Kávéház), van, ahol állandó szerző (többek közt a Litera-Túra magazin, Montázs magazin, Irodalmi Epreskert, Hetedik, Független Irodalmi és Kulturális Folyóirat és Alkotóközösség, a zürichi Magyar Ház lapja, a GenfHun lapja stb).
A. Túri Zsuzsa 20 éves kora óta Genfben él, ahol több diplomát is szerezett, több, mint egy évtizedig onkológus mellett dolgozott, sok verse a munkahelyi „élményekből” születik.
Legfrissebb hozzászólások