2019-12-02
Art’húr Irodalmi Kávéház 10
Szentjánosi Csaba: Pécs 4.
Az ember elmegy egy hétre,
és lehibernálja a város,
közben persze szorít az új cipő,
forró a lángos,
az élmények ringlispíljén,
szépen kizuhannak a napok,
persze a telefonon keresztül
becsörög a világ: hogy itt vagyok!
mert az utazás „becsap”, hiszen
...
KARDOS M. ZSÖTE: Tavaszi dal
Csókot rejtő ringó testem,
hever feszülő fűszálra,
virágszirom fátyol hulljon,
álmom édes ablakába.
Puha kalácsként omoljak
föld terített asztalára,
lehessek szellőnek, fénynek,
fürtös gyöngyű lakomája.
Víz, ha csobog engem mosson
tisztára mint a mess...
Szentjánosi Csaba: Ami örök
Nézem a FB-ot, ez a világunk?
Nagymamám mit rakott volna ki,
anno Zalában?
Talán ezt: „megkapáltam a szőlőt,
vizet húztam a kútból,
a Böske tehenünk sántít…”
Másik Nagymamám, mikor
bevezették hozzánk a telefont
és először csörgött, megijedt:
„hujujhuj...
Jóna Dávid: Január
fáradt vagyok, de nem vagyok álmos,
mögöttem az éjfél,
becsukja szemét a város,
olyan jó, hogy elkísértél…
egy beton-kalap karimáján állunk
a megérkezettek mosolyával
mártózunk a holdezüst csendben,
isteni szilánkok az üvegcserepedben
a szív megszelídí...
Kerecsényi Éva: Tök-életlen vers
Ne várd, hogy tökéletes legyek,
mert nem lehet,
elmozdíthatok helyéről
sziklát, zord hegyet,
megmászhatok nagy, égig érő fákat,
jóságkövekből emelhetek várat,
szememben mégis a szálkát látod,
hiába ugrok át kénköves árkot,
ha megbotlik lábam, gúnyosan ...
Szentjánosi Csaba: Advent
Advent csomagot cipel,
mindenki keresi, csodálja,
olyan óriási a bevásárlóközpont,
hogy tereit dobálja,
én szorítom kezedet, kicsit félek,
hogy nem lopnak-e el a vágyak,
képmutató lennék, ha most
a szegénységbe meghívnálak,
talán mert nem merek olyan
...
KARDOS M. ZSÖTE: Fagyos fényben
A fagyos fényben
minden olyan ragyogó,
akár csiszolt tükör lenne,
múlt éveket látok
levetkezett ágakon.
Hidegen törékeny,
áttetsző ez a csend,
mintha felejthetném
sok év alatt termett
kedves gyümölcseimet.
Tüskék érintése ellen
bélelve belül és kívü...
Szentjánosi Csaba verse
Olyan jó, ahogy hazajössz,
és ledobod magadról a buszt,
a 8 órát, a hideget,
meztelen szád és karod összeér rajtam,
hogy csinálod, a szerelem
milyen ereje, ami ledobja rólad
a féltékenység, a bűn támadásait,
olyan jó, ahogy hazajössz,
és ledobod hátadr...
Arany-Tóth Katalin: OKTÓBER
Szívemben a legszomorúbb hónap.
Szürke csönd. Elmúlás. Halál.
A lélek harmincegy napos böjtje.
Vacogó ridegség színes
levélfüggönyök ráncai mögött.
Séta a lombok és avarágyak
rejtegető közönyében.
Felkészülés a legfájdalmasabb
búcsúk könnyes idejére.
...
Istenes Tibor: Nem az a táj
Ez már nem az a táj és nem az a jövő,
Más esőt hord a szél.
Ez már nem az a ház és nem az a tető,
Forró páncélon ül a tél.
Ez már nem az a tavasz, nem az a rügy,
Nem az a csók, mint rég,
Ez már nem az a hit és nem az az ügy,
Amiben hinnünk kéne még.
Ez...
- 1
- 2
- Következő →