Igaz az, ami összeköt. Minél távolabb vagyunk a valóságtól, annál boldogtalanabbak vagyunk, írta Karl Jaspers.
Ha álmodunk, és egész nap velünk maradnak az álom képei, hangulata, ha olvasunk, és annyira átéljük a könyv tartalmát, hogy sírunk, amikor nagyon benne vagyunk egy fimben, ha képzeletben újra átélünk egy már megtörtént eseményt, akkor távol vagyunk a valóságtól?
***
Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára tavaly tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik:„Tulajdonképpen csak megosztom a világban látott-tapasztalt dolgokat, ebben rejlik némi nevelői szándék.
Alapélményem, hogy a világ nagyon gazdag, és a hozzá fűződő gondolatok, érzések artikulációja során sokat tanulhatunk magunkról. Ezeket a finoman hangolt érzéseket mindenkinek meg kellene tanulni megfogalmazni, ez segít hozzá tudatosodásunkhoz. Számomra az irodalom a legfontosabb érzékenyítő erő, a leglényegesebb. Olyan szellemi termék, ami erőt ad a mindennapok tompító hatásának elviselésére. Ezért sokat olvasok, és rengeteg filmet nézünk barátaimmal. Voltaképpen az lenne az ideális, ha mindenkinek lenne saját naplója.”
Legfrissebb hozzászólások