Egy régi tavasz-délelőttben járok,
hol esik az eső
s az ágak közül huzat cseperész rám –
átázott cipővel meg-megállok
a fák alatt,
nézem a hólyagzó ösvényt
s te késel.
Innen már nem látni arcod,
azt sem, hogy végül megjöttél-e
a kora-tavaszi délelőttben,
csak a nedves huzat ér el oktalan,
araszol végig gerincemen
hűvös érintése
s mintha valóban ott állnék
átázott cipőben,
takarót terítek magamra.
***
B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások