Lucifer, ugye, a Mennyből letaszított renitens angyal… ám ismerek én egy másikat. Fajtája – sokáig labradornak neveztem magamban, később mintha kiderült volna, hogy szibériai husky, pontosan ilyeneket mutatnak a sarki expedíciók kapcsán szánhúzónak. Felül szürke, majdhogynem fekete, aztán a lábig már elvilágosodik, talpnál tiszta fehér. Talán idomult a hóhoz? Azt írtam már, hogy egy könyvtárban dolgozom, jár be oda egy…svéd Kakuk Marci… magamban így nevezem. Szutykos, hajat legkésőbb a világháború vége után közvetlen mosott, ruhája szakadt, télen-nyáron ugyanabban a fűző nélküli bakancsban jár. No de van neki egy szép huskyja… szép, tiszta, békés jószág. Amikor Kakuk Marci bejön a könyvtárba számítógépezni, a huskyt kint hagyja: újságot helyez el a flaszteren, arra fekszik a kutya. Hogy ne unatkozzék, bekapcsol neki egy táskarádiót. Tegnap már zártam, amikor odaszalad hozzám, hogy másolni kellene, mármint Kakuk Marci, mégpedig színesben. Mondom, azt csak a másodikon lehet, s azt bezártam. Majdnem sírva mondja: ”nem lehet!” Elmagyarázza, hogy valaki feljelentette a kutya miatt, hogy azt kínozza (nyáron nem ad neki inni, s az szenved a flaszteren, a rendőrség másnap reggel nyolckor elaltatja Lucifert, mert úgy hívják a huskyt, azt próbálja megakadályozni, azért kellene a másolat. Jó, megszánom, főként a kutyát, kabátostól, csomagostól visszamegyek, másolok színesben mindent, amit Lucifer gazdája akar. Aztán keresem a szememmel Lucifert másnap, de nem találom, keresem két nappal azután, akkor sem. Attól tartok—
Előző részek:
Gergely Tamás: Odengatan/A FLEGMA
Gergely Tamás: Odengatan KOLDUSOK
Gergely Tamás: Odengatan MUTASSAM?
Gergely Tamás: Odengatan – KINEK NÉZEK KI?
További kapcsolódó alkotás:
Legfrissebb hozzászólások