Hogy Vadmalac sörtéje őszülni kezdett, Komája felszólította: ”Foglald össze, mi volt az életed!”
Vadmalac a feladat hallatán a tomporára ereszkedett, mint aki komoly munkába fog, aminek egyhamar nem szakad vége. ”Na, lássuk csak…”
És jobb mancsát felemelte, hogy majd kiszámolja azon. De nem jutott eszébe semmi.
Komája ekkor – hogy stimulálja – egy mikrofont nyújtott a szája elé. Amitől Vadmalac hangja megremegett enyhén, amikor kimondta: ”Hát nem is tudom…”
*
Mire gondolt az író: A vadmalacokra
Megírtam már: a vadmalac-sorozatom ötlete a St. Erik tér sarkán született meg, amikor a zöldre vártam pöttöm Chryslerünkben. Türelmetlen voltam, míg meg nem láttam a szemközti ház falán a reklámot, amin egy vaddisznó volt. S akkor eszembe jutott a korábbi nap elkapott filmfarok, amelyen vaddisznó család kelt át egy országúton. Előbb a nagyok, s fedezet nélkül (?) a kicsik utánuk. Valamiféle hullámzó járással, amit én paraszt menüettnek neveztem el, lehet, hogy helytelenül.
Újabban, illetve amióta beköltöztünk a metrómegálló épületébe, nem autózom, legalábbis a munkahelyemre nem, de ma a véletlen úgy hozta. S hát ugyanott elállja utam a piros. Mást reklámoznak a téren, ami kissé átalakítva: ahol akkor álltam, a busz sávja, jobbra térni sem lehet, viszont az emlék beugrik. És közben megírtam kétszáz vadmalac-félpercest, a legtöbbet ezek közül, na ki közölte… hát a Lenolaj…
Legfrissebb hozzászólások