Mórotz Krisztina-Nyírfalvi Károly: Egyszeri leírás (Millet: Kalászszedők)

Tarló, lekaszált gabonaföld, a kévébe
kötött kalászokat már elhordták.
Amit a gereblye foga otthagyott,
három parasztasszony szedi össze.
(Azért a lehulló kalászért hajlongták
végig a tarlót.)
Kenyér lesz ebből is, orcájuk verítékével
megkeresett kenyér. Majd a libákat is a
tarlóra engedik, egyetlen gabonaszem
se vesszen kárba. Földig görnyed Millet
három parasztasszonya, a harmadik
kissé előrehajolva áll. Épp készül
lehajolni, fejük színes kendővel bekötve,
szoknyájuk földig ér, kötényük felcsomózva,
oda gyűjtik a kalászokat. Arcuk alig látszik,
de megviselt, elnyűtt, naptól cserzett, minden
bájtól és üdeségtől megfosztott. Kezük is
meggyötört, ízületes, ormótlan.
(Millet nem értette, miért nem tetszik a képe,
habár nem használ erős színeket; csúnyák a
parasztasszonyok: a nyomor pátriárkái ők.)