Elnevezni való több van, mint égen a csillag :’’’( Kíváncsi lettem, hogy is megy ez a gyakorlatban.
Látatlanba is lefogadtam volna, hogy van erre valami bizottság a szokásos hümmögőkkel. A világon mindenre van bizottság, erre ne lenne? És van is: az International Astronomical Union munkacsoportjaiban eldöntik, hogy milyen nevet lehet adni mondjuk egy űrbeli kráternek. Itt van például a Bolygóelnevezési Munkacsoport elnökének telefonszáma, fel lehet hívni. Őrület!
Kialakítottak sztenderdeket, amelyeket többé-kevésbé igyekeznek betartani. Például a Plútóhoz kapcsolható dolgok neveit a különböző földi mitológiák alvilági fogalomköréből kell venni, a Hold felszíni formáit természeti jelenségekről, vagy tudati állapotokról nevezik el stb.
Ilyen szép, költői nevek vannak a Holdon:
Mare Serenitatis (Derültség tengere), Locus Somniorum (Álmok tava), Sinus Iridium (Szivárvány-öböl), Mare Fecunditatis (Termékenység tengere), Mare Crisium (Válságok tengere), Mare Nubium (Felhők tengere), Mare Frigoris (Hidegség tengere), Oceanus Procellarum (Viharok óceánja). Armstrongék például a Nyugalom tengerében léptek a Hold felszínére.
Csakhogy. Minden bizottság rémálma, hogy egyszerűen leszarják nem törődnek a határozataival. Például van a kiskapu, hogy az objektum felfedezője tehet egy elsődleges javaslatot az elnevezésre. Mikor 1959-ben a Szovjetunió LUNA-3 űrszondája először készített felvételeket a Hold másik oldaláról, az egyik tengert Mare Moscoviense, azaz Moszkva-tenger névre keresztelték, ami szembement az elnevezési szabályokkal. A szegény, zavarodott Elnevezési Bizottság végül megoldotta a problémát, és az IAU 1961-es ülésén a francia Audouin Dollfus javaslatára deklarálta, hogy MOSZKVA EGY TUDATI ÁLLAPOT, ezért maradhat a név.
Боже Мой! Csehov, hát itt van a te Három nővéred! A valóságot meg Vlagyimir Vojnovics írja!
Legfrissebb hozzászólások