Az újjáéledő Lenolajnak
Vadmalac éppen a Kénesben gyógyította a lábát – ráfért, mert egész addigi élete tiszta strapa volt. Azért nem panaszkodott, sőt, várta a kihívásokat.
Jöttek is azok: komája szaladt érte, hogy szükség van rá.
”Mi az ott?”, kérdezte tőle, mármint a komájától, s a kezében tartott rongyra mutatott.
”Nyakkendő”, hangzott a válasz, elvárják tőled, hogy ünneplőben jelentsd be a megújulást. A Kénesét…”
Vadmalac elnézően mosolyog komája szövegén meg a nyakkendőn, amit az felé tart. Így fejezi ki maga:
”Nem megújul, Komám, hanem mint egy Főnix-madár, feltámad!”
Legfrissebb hozzászólások