2024-12-23
vers 10
Bak Rita: Tűvel átszúrt táj
A síkon üres depó.
Lángol a mező.
Az út mentén nyerítő lovak.
Kopár fák és bokrok közt
zötykölődünk. Süvít a szél.
Duzzogó vizek, hínár-fuldoklás.
Pusztíthatatlan gaz-rengeteg.
Start- Cél- Megtorpanás.
Alakzatok közt utunk rohan:
lesz-e másnap, lesz-e...
Kolumbán Jenő: Nem marad nyomod
Feléd terelt engem a szél
ez a bolond-bús tavaszi.
Telem már semmit sem remél
tudom, hogy nem vagy valódi.
Csak szivárvány, mi látható,
de soha nem éri kezem,
hangod sincs ami hallható.
Látványodra emlékezem.
Még szememben van az arcod,
de lassan elos...
Láng Eszter: Egyszer
2010. november 24. 1:05
Nekem jó, ha magadról beszélsz.
Akármiről beszélsz,
egyként jó az nekem.
Beszélj hozzám, kérlek.
Kérlek, beszélj hozzám.
séta
a hatvan utca közel van ide
a házunkból a piac utcára kilépve
balra fordulsz
elmész a kistemplomig
...
Shogór Susana: Kép
Amikor a fellegek
alacsonyan lebegnek felettem,
s az ég ultramarinkék,
van, hogy komolyan azt hiszem,
a képtelenség a vég,
és lehetséges a végtelen.
***
Sógor Zsuzsanna költő Balassagyarmaton végezte a középiskolát. Shogór Susana írói néven publikál a L...
Márkus László haikui
sejtelmes mosoly
szemed huncut szikrái
pezsdítik vérem
***
sajgó derekam
idézi elmúlt mi volt
mára csak emlék
***
szomorú felhők
bő könnye elmos mindent
csak bűneid nem
***
imádkoznék én
de lelkemben vihar dúl
s lassan csillapszik
***
apró gomb...
Para Olga: Egyedüli voltál
Áginak a másvilágra
árva
a kőröspataki
oltár
mely előtt
úgy tudtál
térdepelni
mint aki
maga volt
az igaz
élő hit
az igazi élő hit
példája voltál
egy igazi oltár
egy igazi oltár
(Sepsiszentgyörgy, 2018. június 10.)
***
Forrás: Káfé főnix irodal...
Fellinger Károly: Üveggyöngy
A kisöcsém és én
felcsaptunk kincskeresőnek.
Csaknem az egész kertet feltúrtuk,
de semmit se találtunk.
Kisöcsém már unta az egészet.
Úgy döntöttem, elások valamit,
hogy azt holnap ő találja meg,
és örüljön végre.
El is ástam egy üveggolyót,
megtalált...
Szuhay-Havas Marianna: Csend
Már nem mondasz szépet,
csak ülsz a kanapén,
vagy leakasztasz egy képet,
pakolsz, a teret kitölti a kén.
A pokolban lakunk,
fél együtt a te meg én,
de légyottba fúlt alakunk
még ott a múlt mesés egén.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augus...
Móritz Mátyás: Lar paternus
Hommage á’ Kapui Ágota
Ismerte a napnak csendjét, és a felhők mélabúját,
hogy a vágyvirágok és a csókok, hogy fakadnak fájva;
magára öltve nap mint nap, a veszteségei súlyát,
míg az idő gyorsvonatként, rőt fényt villantott a tájra.
Igyekezett feltárni a l...
Nászta Katalin: BÚCSÚK NYARA
Sz. P.-nek
Egyszer mindenki elmegy
egyszer meghalunk
hát akkor nem mindegy
lóháton vagy gyalog
jobb emelt fővel szemébe nézni
a pusztítónak
ha már gátat nem állíthatunk
a pusztulásnak
Ne add be a derekad pajtás
tiéd a tér
s ha kihúzzák alólad
tettü...