2026-05-19
próza 10
Maróti Ildikó: A lebegésről
Hát az hogy lehet, hogy lebeg a vízen, kérdezi egy szúrós szemű hölgy az uszodában. Megmutatom, hogy kell, nagyon finom érzés, mondom, de hogy neki műtötték a lábát, de nem is kell hozzá semmilyen lábmunka, és mindenki megtanulhatja. Hajthatatlan. Pedig majdne...
Gergely Tamás: Hőmérő
Vadmalac hőmérőt kapott születésnapjára.
Forgatja csülkében az ajándékot, magához inti a komáját, kérdi tőle:
– Hát az hány fok, hogy a higanyszál egyik oldalán egy 3-as áll, a másikon pedig 0?
A Koma biztos abban, hogy mentora tréfál, ezért ezt válaszolja:
– ...
Kovacsics Zsuzsanna: Ráday utca
Van egy sarkom, az csak az enyém. Nem is sarok az, hanem egy kis kuckó a cserépkályha és a szekrény között, ott vannak a játékaim. Van egy nagy rekamiénk, azon alszunk mind a hárman, az anyu, az apu meg én. Középen szeretek aludni, de van, hogy nem engedik, ne...
Barta Zsolt: Tudjátok milyen meseszerű az első szerelem?
Ballagtunk hajdanán első szerelmemmel a miskolci prérin, ahol épp valami utazó vidámpark vert tanyát. Kérte ám a kis, pöttyösruhás kajszi, nem lőnék e neki egy babát a céllövöldében?
Kértem egy puskát, s egyetlen lövéssel sikerült leszedni a három hurkapálciká...
Gergely Tamás: A CSÓK NAPJA
Vadmalac valami különöset látott: egy fiatal pár a vízben, testük összefonódva, még az ajkaik is. Nehezen tudja megfejteni a vizes rébuszt, kérdi hát a komáját:
”Ezek most úsznak vagy csókolóznak?”
”Nem tudtad? – kérdi tőle a komája – a csók napja van.”
Azért ...
Maróti Ildikó: Adakozási és étkezési szokásokról
Az Ismerős könyvárus, - azt hiszem, hajléktalan - télen nyáron, hóban-fagyban ül a Múzeum körúton és árulja, kevés pénzért a könyveit.
Pár napja olvastam, hogy két kislány kéregetésből két nap alatt milliókat gyűjtött össze az utcán. Neki itt vajon miért nem s...
Gergely Tamás: KIÁS
Vadmalac aznap kivételt tett: ezúttal ő ment el a Komájához, nem szokta.
A Komát nagy munkában találta, éppen ásott.
- Hát te? – kezdte a diskurálást. - Csak nem temetsz?
Megállt a Koma a munkában, fennebb tolta fején a sapkát. Megvakarta izzadt homlokát, majd...
Andrassew Iván: A szárnyas
Fiam, a börtönparancsnok a börtönkapu elé állt és meglehetősen ünnepélyes arcot vágott. A tömeg abbahagyta az izgést és a mozgást. Ha nem is fegyelmezetten, ha nem is vigyázzban, de csöndesen álltunk. Voltak köztünk, akik majdnem egész életükben erre a pillana...
Gergely Tamás: Szent Iván-éj
Alaposan felöntött a Koma a garatra, Vadmalacnak a hátán kellett hazacipelnie.
”Vizsgáztatta” útközben:
– Nahát, te szent aztán nem vagy…
Ebben egyhangúlag megegyeztek.
– Iván?
A Komát a rosszullét környékezte a kérdés hallatán, mire beleburrogott a Vadmalac s...
Gergely Tamás: ÉJSZAKA
Vadmalac nem hitt a szemének: a kert növényei megnőttek, egyik-másik a bimbóját bontogatta.
”Hát ezek éjjel is nőnek? Meg kell lesnem őket!”
Azt tervezte, hogy este kiül közéjük, hogy lássa a apró változásokat. Közben ezeken gondolkozott:
”Vannak állítólag oly...