2024-10-13
Oláh Tamás 10
1944. április 18-án született Oláh Tamás költő, író, a Lenolaj.hu állandó szerzője
*Isten éltesse!
Oláh Tamás Budapesten született 1944. április 18-án. Apai nagyapja a monori állami polgári fiú- és leányiskola igazgatója volt 1903 és 1916 között. Egy évvel később ott tanult egy rövid ideig József Attila! Apja, Oláh Dezső Monoron született...
Oláh Tamás: Múzsák
Kalliopé
Írjunk eposzt, erre biztatsz ma minket?
Gomolygó fényködből, ha kilépsz elénk,
És ütem, zene már halott, csodát belénk
Tesz-e hatalmad, s erőt rímeinkbe?
Szenvedély, ha elragad milyen szavak
Hoznak verseinknek majd virágözönt,
Könnyet, kacagást...
Oláh Tamás: A tűz mindent megold
„Szellemem az égbe szállt, testem porlad idelent.”[1]
A terem egyik felében sorakoztak,
az Úr kegyes akaratából,
a hamvasztásra várók, papír koporsókban.
A másik felében meg ott terpeszkedett,
a lét innenső és túlpartja között,
a lepusztult külsejű építm...
Oláh Tamás: ARIADNÉ
1.
Thészeusz partra tette
a márvány álomba hullt Ariadnét,
hamar feledve,
hogy neki köszönheti életét,
hiszen a szűz letekert fonala
segítségével lelte meg, mit
más soha, a kaput,
– és hajóját a gonosz szeleknek adva,
tovább hajózott.
Mikor Ariadné é...
Oláh Tamás: Szelfi
Klikk!
A vaku tőre
most sebzi éppen
a pillanatot.
Még nem sejted
mivé leszel
a sóhaj-jövőben,
mit ölt majd magára
jámbor képed.
Klakk.
Megperzselődött,
bánatba révedt,
a csend köntösébe
burkolt
morcos,
büszke,
és csodálkozó
fiókáimat
rögvest
...
Oláh Tamás: Varázslat
Sárguló őszi üzenet úszik a
vízen, hulló levél vagyok,
nehéz köd ül a völgyön,
foltos köpenye engem takar,
fonnyadt csokor fedi a halmot,
értem sír a szél.
Mintha minden szégyenkezne.
Egy üres napon,
mint az utált végrehajtó,
kezében a végzéssel,
egy...
Oláh Tamás: Szobámban
A tág utca túl felén álló házak
néma ablakai
bozontos sugarakat küldenek szobámba,
a jótékony szűrő, a függöny,
a kinti világ tépett darabkáit
engedi csak elém,
mindent, ami idegen és él,
lüktet, ok nélkül zakatol,
kívül reked.
Szembe velem üveglap mö...
Oláh Tamás: Licitálás
Az a nap látszólag ugyan olyan volt, mint a többi. Mikor megcsörrent a telefon, nem gondoltunk rosszra. Igaz, a vattás felhőtakaró az alacsony égen komor hangulatot adott. A doktornő volt a kórházból: – Meghalt, ma hajnalban. Miért nem jöttek be hozzá, úgy vár...
Oláh Tamás: Korona a víruson
A lélegzet szilaj kedvvel,
szabadon száll
barátból, ellenségből,
és telepszik ránk
bűntelen,
így vész el a jó, ha győz
rajtunk a silány.
Szép szemű unokám,
hevesen küzdve félelmével,
keze művével ragadta meg
az ártó vészt.
Meddig uralkodik majd
raj...
Oláh Tamás: Fortissimo
Kik vagytok hát?
Ki súgja nektek a vezényszavakat?
Falánk éheteket ki hergeli?
Röhögő senkik, balkörmű gazok?[1]
Anyák! Miért nem sikoltotok?
Ne hagyjatok aludni senkit![2]
Ne némán, hangosan imádkozzatok!
Ne sírjatok! Átkozódjatok!
Menjetek a városokb...