2024-11-14
mese 10
Fellinger Károly: TENGERSZEMEK
A hami erdőt a sárkányvermeiről meg a Ludas folyócskáról emlegetik leginkább. A Kis-Duna szomszédságában terül el. Tulajdonképpen eddig terjed Jóka határa. A közeli Alsó- és Felső-Bácsban valamikor furfangos törpék laktak, dióhéj tetejű házacskákban. A vadvirá...
Bábel Antónia: Vándor
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vándor. Egész életében az utakat rótta. Városról városra járt, faluból faluba tévedt. Ha nem akadt, ahol megszálljon, kint aludt az erdőszélen, vagy a templomtoronyban, ha megtalálta a sekrestyést vagy a papot. Közb...
Fellinger Károly: A TALLÓSI MOLNÁR FELTÁMADÁSA
Ne legyen a nevem Boszorkányos Varga János, ha nem igaz ez a történet. Még ha vasvillák hullanak az égből, akkor is elmesélem.
Tallóson a molnárok hagyományos ünnepe, mivel a vízzel dolgoznak, a vízkereszt volt. Ilyenkor beszüntették a munkát, a molnár a cs...
Bábel Antónia: A tó tükre
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy erdőjáró meg a felesége. Az erdő közepén, csillogó víztükrű tó partján éltek takaros kis házban. Az asszony csodaszép volt, látta is ezt a tó tükrében, amikor vízért járt fényes vödreivel, és közben nevetve énekelt a tük...
Fellinger Károly: A NYÚLPATKÓ
Hej, a rézangyalát neki! Bizony erősen mulatott a szegény legény a kukoricacsárdában. Meg is feledkezett a csárda előtt álldogáló lovairól meg a kocsijáról. Amikor már jó kapatosnak érezte magát, úgy döntött, iszik még egy utolsó kupicával.
Eközben a helyi zs...
Fellinger Károly: A garabonciás diák
Ott, ahol a sudár jegenyefák csúcsa megcsiklandozza az eget, van egy takaros falucska, Deáki. Szorgalmas emberek lakják, némelyikük a tűz, a szél, a föld és az ég nyelvét is megérti. Ez lett a kedvenc helye a mátyusföldi garabonciás diáknak, Matyinak.
Ez a Ma...
T. Ágoston László: Ha a mesék találkoznak…
Jancsi és Juliska elindultak az erdőbe gombát szedegetni, hogy az édesanyjuknak legyen mit főznie ebédre. Az erdő azonban nagyon sűrű volt és sötét, ezért a gondos anyuka jól megrakta a kosárkájukat kenyérmorzsával, meg mindenféle apró maggal, hogy mentükben h...
T. Ágoston László: A szarka gyémánt félkrajcárja
Az Üveghegyen túli szél zúgatta nagyerdőbe beköltöztek a szarkák. Először csak úgy próbaképpen repültek egy-egy kört a fák ágai közt, de a kacagó gerlék elkezdtek hahotázni, amikor meglátták őket. Egymás hasát fogták a röhögéstől, mondván, hogy miféle színehag...
Andrásfai Eszter: A kovács fia és Holdasszony
A kovács fia gyorsan felcseperedett. Szülei boldogságban, szeretetben nevelték fel. Amikor a fiúcskából ifjú lett, egyszer csak édesapja elé állt.
- Apám! Felneveltetek, boldogságban, szeretetben. De most már búcsúzom tőletek, mert feleséget kell keresnem mag...
Bátky Zoltán: A vágy meséje
…És akkor a vándor felért a Majdnem Végtelen Hegy tetejére. Az utolsó lépés előtt körülnézett, és lepergett előtte az útja.
Ahogy visszagondolt, mintha egész életében ide tartott volna. Minden kis lépés, kudarc, csata, elesés, feladat, apró állomás volt a H...