2024-12-16
mese 10
Fellinger Károly: KUKORICÁS DZSANGA LUCASZÉKE
Hogy is volt, hogy nem? Szél úrfit épphogy kiengedték a zsákjából, máris kedve szottyant szalonnázni. Mangalicaszalonna akadt ugyan, de honnét vegyen hozzá bicsakot? Gondolkodott, majd belenyúlt mélyen a legközelebbi madárijesztő zsebébe. Bizony, hogy talált b...
Fellinger Károly: AZ ÖRZSIKE-LAPOS TITKA
Élt egyszer egy gazdag molnár. Volt neki egy tyúkocskája, aki mindig éhes volt, mint a molnár tyúkja. Ezt a tyúkot olyan ésszel áldotta meg a teremtő, hogy mindent megjegyzett, amit a molnár mondott. Bizony még a molnár se tudta, hogy milyen okos tyúkja van. N...
Fellinger Károly: A TÜNDÉRFÁTYOL
Hol volt, hol nem, valahol a Csallóközben, ott, ahol a hétfejű sárkány belefáradt a tűzokádásba és felcsapott inkább tűzoltónak, egy szegény, árva halászlegény beleszeretett a dúsgazdag vízimolnár egyetlen lányába. Igen ám, de ferde szemmel nézte ezt a szerelm...
Bábel Antónia: Piknik
Az erdő nyári díszben tündökölt. Roskadoztak az eperfák, illatoztak a málnabokrok, hízott a zamatos vadkörte. A rétet árvacsalán, zsálya, kamilla és sok színes virág tarkította.
Medvemama pikniket szervezett a tisztásra. Pokrócokat terítettek le, ki-ki kibont...
Gergely Tamás: Cápa dánul tanul
(Bolondikus mese)
Anyja valami nyekergésre lett figyelmes, mintha a Grundigra fordítva tették volna fel a szalagot. Benyitott hát a szomszéd szobába: legnagyobb meglepetésére a terem közepén Cápa fuldokolt.
„Jesszusom, sikított Cápaanyuka, mit csinálsz?”...
Fellinger Károly: A rafinált szegény ember
Egyszer, nem is olyan régen, élt egy szegény ember. Nyomorult kis viskóban lakott, mellette pedig a dúsgazdag bíró, pazar, csodaszép házban. Hát volt ennek a bírónak két óriási diófája, mindjárt a kerítése mellett. A diófák ágai a szegény ember kertje fölé h...
Fellinger Károly: A MAKACS HALÁSZLEGÉNY
Hol volt, hol nem volt, mint folt hátán folt, élt Jánosházán egy makacs, vaskalapos, szegény halászlegény. Nem hallgatott az bizony senkire. Hiába szerepel a halászok tízparancsolatában, hogy az első kifogott halat, ha kicsi, ha óriási, vissza kell dobni a víz...
Bábel Antónia: A cirkusz
Különös társaság érkezett az erdei tisztásra. Hosszú szekérsor hajtott át az erdőn ketrecekkel, ládákkal megrakva. A tisztás szélén sátrakat vertek, és középre egy óriási rudat emeltek. Sosem látott állatok serénykedtek, hogy a csíkos vászonanyagot a rúd körül...
Fellinger Károly: A KINCSESLÁDA
Aki ezt a történetet elmesélte, azt elölről húzni kellett, hátulról meg tolni, majd' kitörte a nyavalya. Hét nyelven botlott meg a nyelve annak. No, én csak továbbítom, amit tőle hallottam.
Azt mondja egyszer a roma ember a gádzsó barátjának:
– Hallom, öcsém...
Gergely Tamás: FIFI
* (Részletek) *
Fifi vagyok, a Vörös Áfonya illata, akit Áfonya anyó könnyezett a világra hajnalban, amikor a levegő a legfrissebb, s amikor a Darazsak, Méhek meg egyéb virágpornyalók alighogy ébredeznek.
Nevem a Csértől kaptam, akinek tollai közé bemenekü...