2024-11-14
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Németi Rudolf: Légszomj
Egy meg nem kezdett párbeszéd
lezárul most a délutánban.
Minden út megszakad feléd.
Minden délkörön nyár van.
Vakító aszály, tikkadás
és légszomj. Mikor érhet véget?
Ki itt megrekedt, soha más
utat már nem remélhet?
Soha már azt, hogy felszakad
a tűz,...
Gergely Tamás: KI AZ OKOS
Vadmalac az erkélyen szellőztette a fejét. Sokat látott már, és a látottak megemésztésére nem jutott elég ideje. Legalábbis ő úgy érezte.
Bár az is lehet, hogy csak a teste fáradt meg.
Egyszer csak észrevette az üvegen - beüvegezett terasz - az egyik táblán ...
Pillangókönyvek, könyvpillangók
Interjú Damó Istvánnal
Marseille-ben - ezt a hírt hozta a posta - sikeretek volt. Mit állítottál ki Marseille-ben? Franciáknak a franciát: talán a Villon-sorozatod?
Október közepén – az interjú 2002-ben készült - tartották Marseille harmadik nemzetközi kön...
Gergely Tamás: PÉNTEK
”Péntek van – mormolta a szót. – Különösebb viszonyom ehhez a naphoz?”
Semmi ilyet nem talált, úgyhogy vakarászta tovább a füle tövét.
Hörpintett egyet a Red Bulljából, kortyonként iszogatta a pintet, amit a pénteki napra kitöltött magának.
Eszébe jutott, h...
Gergely Tamás: HELIKOPTER
Helikopter keringett a feje fölött. Nagyváros – a fejük fölött. ”Mennyi? Kérdezte magától a sugarában vagyunk legalább százezren.”
Arra gondolt, betörőket keresnek. Hogy mennyire effektív… ”Mindegy”, legyintett.
Előjött sajnos egy régi emléke Bükkből, amikor...
Gergely Tamás: NYUGTALAN
Vadmalacnak újabban apró villanások zavarták a látását. Egészen pontosan olyanok voltak ezek, mint egy-egy hullócsillag.
Mind a két szemén, szemhéján, belül.
Amikor komája jött, hogy valamiféle nyugtalanság van a levegőben, ő, ugye, a város központján áthala...
Gergely Tamás: Büdöske
”A büdös nem lehet szép!” – kurjantotta Vadmalac komája, úgy, hogy még az utcára is kihallatszott.
A virágokról beszélgettek, vasárnap délután, éppen hogy ebéd után.
Vadmalac számára az ilyen kategorikus kijelentések megszokottak voltak, komája is, munkahely...
Gergely Tamás: FRANCIA
Kórust hallgattak, zenét, más szóval, mégis mintha két ellenséges fél nézne egymással farkasszemet.
Bár Vadmalacnak úgy tűnt, utólag magyarázza bele a keserűséget a képbe.
”De hát a többiek hol voltak?” Emlékezetében csak ő meg a komája, s rajtuk kívül semmi...
B. Tomos Hajnal: ESŐBEN
Egy régi tavasz-délelőttben járok,
hol esik az eső
s az ágak közül huzat cseperész rám -
átázott cipővel meg-megállok
a fák alatt,
nézem a hólyagzó ösvényt
s te késel.
Innen már nem látni arcod,
azt sem, hogy végül megjöttél-e
a kora-tavaszi délelőttb...
Gergely Tamás: MESÉL
”Mesélj” - kérlelte Malacka.
Mit is meséljen, gondolta Vadmalac. Mesélt ő, mesél kérésre meg magától is szívesen, de éppen meseszélcsend volt a délelőttjében.
”Szólj hozzám, beszélj” – kérlelte Malacka.
Vadmalac megértette, a szó ugyanolyan, mintha a kezét ...