2024-11-25
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: BURKÁBAN
”Szerencsénk van ezzel a napfénnyel!”, mondta Vadmalac komája. Vadmalac csak nézett széjjel, várta, mi lenne a vége a litániának.
”Hogy ilyen, amilyen.”, folytatta a koma. ”Hogy tükröződik.”
”Ja.”, kezdte kapiskálni Vadmalac.
”Mert képzeljük csak el, ha bes...
Cseke Gábor: Dancs Artur, akinek kijutott a jóból
avagy égen járó kíváncsiság
Dancs Arturból előbb a szövegeit ismertem meg, valamikor a huszadik század utolsó évtizedében. E szövegekből kiderült, hogy emberünk nagyon szeret repülni és hogy számára a világ bekóborlása minden pénzt megér. Sőt, talán annál i...
Cseke Gábor: Akinek kijutott a jóból
avagy égen járó kíváncsiság
Dancs Arturból előbb a szövegeit ismertem meg, valamikor a huszadik század utolsó évtizedében. E szövegekből kiderült, hogy emberünk nagyon szeret repülni és hogy számára a világ bekóborlása minden pénzt megér. Sőt, talán annál i...
Gergely Tamás: Három óra
”Most akkor…”, kezdte el mondókáját Vadmalac. Komája figyelt, meg akart felelni a kérdéseknek, úgy gondolta, mindent tud már. Kicsit büszke is volt Asperger-emlékezőképességére. Hogy azért mennyit csúfolták.
Malacka is kinézett a nappaliból, hogy hátha ő tu...
B. Tomos Hajnal: Kompozíció
bíbor-ecsetvonás
a viharos égen
mint gyertyaláng
lebbenő szélben
egy asszony tenyere
óvja a reggelt
alvó gyermeke
pillái felett
***
B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap ol...
Gergely Tamás: Pantomim
Fellépett egy nyári táborban, tulajdonképpen kötelezték - mi legyen, töprengett, mi fejez ki engem?
Álmában pantomim művész volt, amatőr, illetve az alkalom szülte, jeleneteit korábban mindössze eltervezte.
Egy fehér nejlont húzott ki a zakója jobb zsebéből,...
Nászta Katalin: Az jár a fejemben
– milyen kedves a Facebooktól, hogy megkérdezi.
Komolyabban: ezt a vers-, könyv-, írhatnék- dömpinget, amit elénk tálal szűrni kell! De ki legyen a szűrő? Vannak élvonalbeliek, akik már a kánon magasságából tekintgetnek jobbra balra. Nekik a lefelé snassz. ...
Gergely Tamás: NAPÉJEGYENLŐ
Vadmalac komája nem értette – ezt az egészet. Illetve az egészet értette volna, hanem ez a fél-fél intim játéka idegen volt számára. Mert miért nem változatlan az arány? Miért nincs állandóan ugyanannyi fény, és ugyanannyi sötétség?
A szót magát szerette: nap...
Gergely Tamás: SZALONNA VAN
”Nyár van, nyár van”, rikkantgatta Vadmalac komája, a lakásukba be sem ment, csak a félig nyitott ajtón keresztül mutogatta degeszre tömött táskáját. Hogy lássák, meg van töltve finomságokkal.
”Kolbász, szalonna, szalonna, kolbász, grillezünk, sütünk”, kecseg...
Gergely Tamás: SZEMBENÉZÉS
Vadmalacnak volt egy álma: hogy építenek Makkos közepére egy óriási tükröt, a lakosokat beterelik a tükör elé, s akkor azok ott szembenéznek önmagukkal.
Komájának ellenvetése van: lefújja a szél, összetörik egy nagy kővel, átbújnak alatta, Mellette, más szóva...