2024-11-14
2 perces 10
Mórotz Krisztina: A Jolánunk
Valamikor szép volt. A Jolánunk, mondták rá. Hosszú fekete haj és barna szemek, mindehhez hibátlan bőr és a férfiak hódolata. Nem olvasott, nem csinált semmit, mert akkor elhasználódik. Elhasználódott így is, úgy is. Kéjes élvezettel vette a ruhákat, télen-nyá...
Gergely Tamás: SZABADSÁG
Együtt ülünk délben is az asztalnál. Valamelyikünk kiejti száján a "teljes" szót. "Teljes-tejes" asszociálok, eszembe jut, hogyan magyarázta Pista bácsi, magyartanárunk a gyengébb tanulóknak, hogy azok megjegyezzék: "Hasonulás kétféle van: 'tejes' és 'részeges...
Gáti Péter: Francia kollégámmal
reggel beszélgettünk a Brexit-ről, aztán nekiszegeztem a kérdést, hogy tulajdonképp mi bajuk az franciáknak az angolokkal és viszont?
Erre azt mondja nekem, hogy tudod volt az a 100 éves háború… Nem bírtam ki röhögés nélkül.
Mondom neki, 116 évig tartott...
Nyírfalvi Károly: A VILÁG KÖZEPE
Amikor csavargásaiból hazaért, és nem találta a kulcsot, hátul bemászott a kerítésen. Ha jó idő volt, elfeküdt a napozóágyon a diófa alatt, és tudta jól, ez most a világ közepe. A mókus ilyenkor soha nem került elő, a késő őszi napokon pedig ő nem ült a fa alá...
Balázs Betti: Mi lett volna ha…
Annyira kár, hogy az ember későn jön rá dolgokra. Milyen jó volt tizenévesnek lenni, mikor csak annyi dolgom volt, hogy tanuljak, de én utáltam, mert erőltették, és mindig a nővéremhez hasonlítottak, hogy bezzeg ő kitűnő tanuló. Én meg minél jobban erőltették,...
Gergely Tamás: Mit ugat a fekete korcs?
Fordulok be házunk sarkánál a terecskére, s hát mit látok: a zebrán halad át egy fekete anyuka az ugyanolyan fekete kisfiával. Szépen öltözöttek, mondhatni, gondosan, az anyuka egyenesen úgy néz ki, mint egy presbiteriánus lelkész felesége. Persze, mindez Stoc...
Cselényi Béla: Hétköznapi zötyögések
Bepréselődöm a vezető mögé. Ott, az első ülésen a legszűkösebb; a cipőm már nem fér el, mégis rendszeresen oda ülök, mintha oda szólna a bérletem. A fásult, hétköznapi munka ott kezd kiperegni belőlem, mint lyukas zsákból a mák. Máshova ülve(,) talán a vezetőf...
Andrásfai Eszter: Váci úti távolodó
Ma átutaztam emlékeimen,
Az első csókon, bizsergéseken.
Biliárdterem füst szagán,
Felnőttes csínyek izgalmán.
Egy csapat fiatal vág át a zebrán, bakancsok, szakadt farmerek, "stílusosan" szaggatott, koponyás pólók. Hangosan, vidáman, gondtalanul, izga...
Nyírfalvi Károly: A távolmaradás okai
Farkas-Kovács Lászlónak
„A tűz egy reggelen kezdődött, és a házban senki sem tudta kioltani.” Ez volt az utolsó mondat, amit az ágyban olvasott. A kertet rongyosra áztatta a kitartó éjszakai eső, sétálni nem támadt kedve, csak kortyolta első kávéját, és kés...
Szécsi Gábor: Ha most kezdenék el írni egy könyvet, az arról szólna, hogy egy vidéken felcseperedett fiú eljön Pestre szerencsét próbálni
A gond csak az, hogy az összes eddigi verzióban már az első fejezetben meghal a főhősünk, amikor is a Kálvin téren a metrómegállóban próbálna átszállni a négyes metróról a hármasra. Általában vagy az történik vele, hogy még a mozgólépcső előtt halálra tapossa ...