2022-08-08
Vers (10 talált bejegyzések)
Kapui Ágota: Begubódzó
Magoncok bújnak horpadó földbe,
- mocorgó álmok, fázós csírák -
embrió csöndbe zárkózó esték,
zsugorodik a világ.
Gubóba kékült lepkényi létünk,
- hibernált lélek, pondró-magány -
gőzölgő teánkat ringató csésze,
cukorba rejtett talány.
***
Kapui Á...
Bánki Éva: ITTHON
Csak ez a rendetlenség.
A bizonyság. Hogy valaha mi itt.
Valaha mi is. Kislányom, a hűtőben találsz
egy kis krumplipürét. Aztán mosogass el!
Ugyanazok a kidobott mondatok, szöszök,
zacskók, lábasok, tányérok. Lakótelep.
Előregyártott rendetlenség.
Aztán...
Kapui Ágota: Ébredés
tintába mártott tollhegy ma a hold
az éjszaka kiborult kalamáris
bakacsin csöndbe burkolt álmaink
nyakán hurok a kék csillag-kaláris
szorul az éj sötétje s közelebb
kúszik az öntudatlansághoz
s a reggel éppen jókor érkezik
új megváltást és naprakész mag...
Szuhay-Havas Marianna: Mikulás napján
Csizmák alatt ropog a hó,
Mikulás készül nagy útra.
Csilingel is a rézszánkó,
kilenc jó rénszarvas húzza.
Ablakot ezüstöz jégvirág,
és vidáman hunyorog a Hold.
Estébe kacagó szép világ
az arcokra fényes mosolyt hord.
Kérdéseket rügyeznek a vágyak.
Mi ...
Jóna Dávid: A kozmosz nagykönyvében
A kozmosz nagykönyvében
csillagokkal teleírt űr-lapok.
A tejút kérdő ívén görb-ülök,
naponta Hold vagyok…
Beiratkozom a Világ-egyetemre,
rajtam az éjszaka palást,
egy apró esély, hogy megértsem végre
az Őskoppanást.
Mítoszteremtő felvetés, a szellemi g...
Hétvári Andrea: Kollázs
Kigyúl az ég, majd ismét elsötétül,
akár villogó téli ablakok,
amelyet felkapcsolt és ismét elhagyott
az értő mozdulat, de nem találja végül,
éppen úgy, ilyen határozottan
és mégis nagyon vakon és sután,
ahogy reggelre ismét délután
fodrozódik, az estéb...
Szuhay-Havas Marianna: Csendesedő
Fodrozódó külön káosz,
Köt minket a közös pátosz,
Földi létünk elől futunk,
Égi jelre elhalkulunk.
Búcsúcsókban én-hintázva
Csendbe érünk félve-fázva,
Jó gyermekként kéz a kézben
Leszünk örök napsütésben.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. aug...
Sárhelyi Erika: Egyszerű, téli dal
Nagy fagyokat ígérnek a vének,
hófelhőket, mik majd földig érnek.
Így hát a sok napot, hetet, évet
építsd meg hátamhoz kemencének.
Aztán ülj mellém, hisz megszoktalak,
mint vénülő fák az árnyékukat,
s én, hogy meg ne fázzak, takarónak
sejtenként a verse...
B. Tomos Hajnal: IDŐZÓNÁK
Bocsi, hogy legutóbb, amikor hívtál,
szájjal a föld felé fordulva ébredtem
s levegő helyett sár ömlött bele –
nem tudtam elmondani, hogy nálunk
már nyolc napja esik,
s a gödrök minden nap mélyülnek kicsit-
de gondolom, úgy sem hallottad volna,
mert ott,...
Kapui Ágota: Készülődés
piros bogyó galagonyaágon
ki a legszebb ezen a világon
kinek arcát kicsípte a dér
fázós reggel hamar utolér
ki csücsül a galagonyaágon
ki fütyül oly szépen e világon
kinek kékül fagytól keze-lába
ki szór magot üres madárházba
kecskerágó hervadoz a réte...