Vers (10 talált bejegyzések)
Kapui Ágota: Hol késik már?
Még zúz a jég és mar a zúzmara
és késik még a rigók nászdala
úgy fáznak még a kora hajnalok
s az utca-tér még kihaltan vacog
és köd terül ránk ólmos alkonyat
és kergeti a szél a varjakat
az erdő lelke füstté semmisül
és fojtó kínja mellkasunkra ül
az égi kendő...
Márkus László: Márciusi
Barkák, rügyek, virágszirmok,
napfény csillan, életet bont,
patakparton sármos hérics,
pucol a tél, már nyoma sincs.
Hóvirág és medvehagyma,
mind a tavasz ajándéka,
kopár szikla oltalmában
kibomlik a gyopár fátyla.
Minden teli kegyelemmel
vágyaktól virul az em...
Jóna Dávid: Tavasz
Zöldsapkás dombok, villanó combok,
bicikli kattog a macskakövön,
fényliget-űzte fogadkozások,
késztetés ül az ösztönökön.
Szellőzött lelkek, elégedettek,
ha nyálban gazdag a tavaszi szó:
édin, ha játszik a buta kis macska,
és rügyek hasán az olvadó hó.
Ég-homl...
Szuhay-Havas Marianna: Négysoros
A tavasz torkának feszülő télben
virágzó japánkertről álmodom,
és többé már sosem lennék ébren,
amíg veled csillaggá nem változom.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megúj...
Kapui Ágota: Nem lázadsz már
Mint szellőrózsa szirmain
a fény
arcodon heveny tavaszi
láz
iránytűd, az éhes
szerelem
tömlöc-tükrében még porig
aláz
Nem lázadsz már ha asztalod
tele
és szuszogástól duzzad
vánkosod
és napjaid parazsán
pecsenyéd
és étektől forró a
lábosod
A szavakon rágódhats...
Cseke Gábor: Mit őröl?
Mit őröl az imamalom?
Nagy dumákból
lisztet vajon?
Vagy csak szavakat
szecskáz
apróra
megállás
nélkül
monoton
szorgalommal
buzgón
mint rejtő
mócsingja
majd visszaszórja
közénk
és hull a szó-por
fejünkre
vállunkra
szívünkre
s hirtelen
valamiért
csak elszomorodu...
Szuhay-Havas Marianna: Szívből szívbe
Felettünk futó felhők rejtik a sok csillagot,
de a tegnap sosem csókolja a szép holnapot?
Ha elfér az igazság szelíd kis szívedben,
majd minden jóság látszik fényes szemeidben?
Örök a lét, pillanatokból vagyunk fonva,
aki sejti, babonából ki mégsem mondja:
me...
Keszthelyi György: Javallat három felvonásban
Cseng-bong a pohár,
reped a palack,
lelkem rajta,
nincs adjonisten,
nem szólok senkihez,
magammal nézek
farkasszemet.
Borotválkozunk,
nők, férfiak,
hinduk, négerek,
színehagyottak,
így, kipofozva
vagy szót értünk,
vagy megbolondulunk.
Mert ősz közeleg,
fekete ...
Sapa Brown: Úgy
(Kedvesemnek)
Ahogy a fűzfa lombja a vízre hajol,
ahogy a víz tükre zsenge széllel dacol,
ahogy a sok hullám a szelíd parthoz ér,
úgy szeretlek, úgy várlak én.
Ahogy a madarak fel az égbe szállnak,
ahogy a levegő a szárnyuk alá kap,
ahogy vitorláznak és röptük...
Szekeres Nóra: SZOMJÚSÁG
Gyönge gallyak
téli, hideg fényűzése ez:
törékeny gyöngysorban
remegő, tiszta esőcseppcsodák.
Szabályos ívük
szabálytalan ágak érdes pontjain köt,
testük puha görbéjéért
fehér napsugarak versengenek:
fényüket megtörve-megsokszorozva
csak ők hozhatnak csillogás...