Vers (10 talált bejegyzések)
Kovacsics Zsuzsanna: Átalakulás
Ülök a kopár földön,
köröttem szanaszét
színes üvegcserepek
szikráznak
a lenyugvó nap
vöröslő sugaraiban,
rendezgetem az emlékeim,
új értelmet nyer a múlt,
üzen a mának,
hiába nyílt ki az értelmem,
ha még mindig
zsigeri késztetések
vezérlik tetteim...
Szentjánosi Csaba: Dolgaink életgazdagsága
Lap, szék, párna,
Anyámnak nincsen hidroplánja,
virág, lemezjátszó, tükör,
a nyár üdvözöl,
TV, papucs, kredenc,
elesik a lépcsőn a kegyenc,
sárgarépa, hűtő, reklám,
vadőr megy át a zebrán,
járóka, karperec, óra,
felébre...
Shogór Susana: Jöjjetek szavak!
Jöjjetek szavak,
gyöngédek, bánatűző,
becéző szavak,
jöjjetek egyenes, bátor,
igazságos szavak,
jöjjetek tudományok
okos, tiszta szavai,
jöjjetek barátság
együtt érző, vidám szavai,
jöjjetek szeretet
simogató, gyógyító szavai,
jöjjetek szavak!
&nbs...
Králl Attila: SAKK
Leomlanak a bástyák,
kidöglenek a lovak,
a futó elfut, hogy vigye a hírt
az egyik gyalognak.
De a gyalogok ezzel
mit sem törődnek,
elmennek a parlamentbe
képviselőnek.
Amíg a királynő az enyém,
a problémák nem nagyok,
mert a király
ÉN VAGYOK!...
Somlyó Zoltán: KÉT SZEM…
Voltam gyerek, homokba játszó,
csodálkozó és önfeledt.
Bámulva néztem, hogy kígyózik
a füst a háztetők felett.
Voltam diák, ki padsorok közt
sóváron csengetésre vár...
Kamasz, vígkedvű, pelyhesállú,
hős, szoknyakergető, szamár...
...
Cseke Gábor: A diók, akár az emberek…
…többfélék e földön.
Cserélődhetnek rendszerek,
a diók csillaga följön.
Bumfordi kókusz, szelíd dió
s kőkemény hikory
versengenek e szűk planétán
mely enyhén zsugori,
hol csak egyikük pártját fogja,
hol másokat becéz,
mindenre roppantul kíváncsi,
min...
Jóna Dávid: Külön világot alkottam
Külön világot alkottam annak
a görbített térnek, hol lenni csak jó,
legyintett jelen fordított léte,
ágyék-ölelte diszkréció.
Fagyott húsba fénymarta élet,
felismert ösztönnek elszakadás,
az áldozatát repkedi körbe
sárga hasával a fürkészdarázs.
Présel...
Szekeres Nóra: JÚNIUS
Fülledt, nyomott most a táj,
derült, száraz égre vár;
valami tart, megfeszít,
szélbe szór sok méla kínt.
Fojt a hiány – rekkenő;
fogy, szökik a levegő:
bujkál sápadt homlokon,
ájult testű bokrokon.
Rám telepszik most a táj;
valami kiold, kitár:
földr...
Keszthely György: Miatyánk
Mi atyánk, ki vagy a hegyekben,
völgyekben, vizekben,
izzadtságban és leheletekben,
legyen meghittebb a te lakhelyed,
nőjön meg a te méhkasod,
tedd láthatóvá virágos mezeid,
szaporítsd porzóid, polleneid,
fércelj össze tűlevelekkel,
ha szakadozni...
Sógor Zsuzsanna: Kutyák
magányos kutyák kószálnak
külvárosi gazos telkeken
vedlik fakó szőrük
gyanakvó szemükbe
nézni nem merek
sokáig hittem
okuk van
vicsorogni rám
más nemzetség
ismeretlen törvény
már tudom
közös a magány
és közös az éhség
Sógor Zsu...