2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Szentjánosi Csaba verse
Megszokhatatlan az, hogy élek,
neki megyek a szélnek,
Saját magamnak elbírhatatlan vagyok,
égbevezető sorfalat állnak felettem
az ablakok,
két pillanat között örök az idő,
ha te jössz felém, karom kinő,
Föld-ég-város, micsoda harmónia,
az ember...
Nyírfalvi Károly: [árnyékos hely]
Kell még egy árnyékos hely, honnan
Nézhetem köveken a nap fényét,
Esőcseppek csillogását a leveleken,
Gyíkok surranását bokrok alján.
Csak úgy egyszerűen elnézni a
Dolgok állását, míg üres leszek.
Egy árnyékos hely feltétlen kell,
Mely nem kezdet és nem...
Hegedűs Rita: Nem adom fel
Mit sírsz páratlan hamvad felett?
Mintha már most alélnál,
Temetőd sem a bánatod lesz
vájt füled éj mély medáljainál.
Csavarj egyet, mint apád tette,
vagy koppints fejeden saját barackot,
ne hajolj soha, mint a nyár a szélben,
állj úgy, mint a fűz éledő...
Hajnal Éva: Másolat
Zsigereimbe másolod magad,
csókjaid csipkeléptei
eszmélnek lépteim alatt.
Pillanat csendül,
mint üvegpohárban játszó töredék idő.
Selymek suttogásán siklik madaram,
kitárt szárnyakkal vidítom magam.
Sóhajod gyémánt, emelsz szüntelen.
Látlak a télben, m...
Shogór Susana: Auschwitz kapuja
In memoriam
„Arbeit macht frei"
a vonatsínek hideg vasa
a kerítések szöges drótja
a barakkok kemény deszkái
a halomba dobált cipők
a repedt szemüvegek
a horpadt csajkák
a csíkos ruhák
a facipők
füst
füst
füst
Jóna Dávid: Hódmezővásárhelyi emlék
nagymamám már nem él,
a Kincses temetőben van, a szülei mellé feküdt,
oda, ahova biciklivel együtt jártunk ki régen,
s vittük a dédinek, s az ismerősöknek a kerti virágokat,
én már csak sírokat láttam akkor, nagymamám még arcokat.
néha még ott járok nála,...
Kovacsics Zsuzsanna: Mama
Ide soha nem süt be a nap
csak reggel egy kicsit
mikor a szemközti templom tornyán
a fény véletlen megtörik
és tévedésből bekukucskál az ablakon
mikor a Mama öltözik
hosszú copfját nem kócolja össze az éjszaka
ráncos bőrét nem simítja ki a szél szaga
ő...
B. Tomos Hajnal: CÍM NÉLKÜLI
Eldöntötted: ismét elutazol
B. városba.
Jó tíz perccel az indulás
előtt már ott leszel a peronon,
hogy emlékezhess a titokra.
Elismételed az utca nevét
meg a házszámot,
abban a régi városban,
ahol eltemetted,
ahol reméled, még megleled
egy ismerős il...
Bábel Antónia: Játékbolt
Egyszer volt, tán igaz volt
Utcasarkon állt egy bolt.
Ablakában kisvonat,
Baba fején dús fonat.
Mackó ül gyapjú pléden,
Talán mézre vár éppen.
Kocka váron kis zászló,
Katonáin kék csákó.
Toronyból int hercegnő,
Szőke haja földig nő.
Nézd, amott egy h...
Nyírfalvi Károly: TIZENHÉT HAIKU A LÉTEZÉSRŐL
csatakos arcom
visszanéz összezavart
pocsolyák tükrén
csigalépcsőn jár
haza a jótékony csend
és a nyugalom
lódenkabátom
összefogva végigro-
hanok a téren
felemeli a
kezét elszámol tízig
és lesújt vele
nézd, hogy egymásba
simul a kérges tenyér
és ...