2024-11-25
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: Tükör. Összehasonlít
Apját látta meg, amikor a tükörbe nézett. Már majdnem köszönt is neki, annyira hasonlítottak. Elmosolyodott ezen, mindenesetre érezte, hogy nincs egyedül.
”A szeme”, mondta ki a szót, illetve azt akarta, hogy ”a szemem sokkal nagyobb. Vagy keserűbb”. “Érdekes...
Gergely Tamás: TÜKÖR
Előbb eltávolította a körülötte állókat. Komáját elküldte halászni, Malackát olvasni, Kismalacot, menjen korcsolyázni, hiszen tél van, hó van, a jókedv magától megjön.
Majd hogy egyedül maradt a szobában, a kisszéket a szoba közepébe helyezte, s a kasztenből ...
Gergely Tamás: A felelősségről
Vadmalacot nem hagyja nyugton a dolog. ”Azt hiszem mindannyiunk felelőssége, hogy ide jutottunk. Hogy ez bekövetkezhetett.”
”Az enyém is?”, kérdezi erre a komája. Valami új ez számára, a felelősségről neki régebben regéltek.
”A tied is”, válaszolta Vadmalac....
Gergely Tamás: A Menny meg az ég
Kérdi a Komájától: ”Szerinted az ég merre van?”
Az mit sem sejtve felfele bök a hüvelykjével. Kissé zavarja a találós, nem tudja, miért teszi fel neki Vadmalac.
”Nem téveszted össze a Mennyel?”, folytatja Vadmalac a kutakodást Komája lelkében.
Itt megtorpan...
Gergely Tamás: Lezárult. Kráter
Vadmalac szerint valami lezárult – itt: bennünk, körülöttünk. Ha lesz folytatása életünknek a Bükkben, akkor az egy másik élet lesz. Nem a régi.
Karjával kört formál, úgy érzékelteti az összegyűlteknek, mire gondol. Olyan a körbezárt tér, akár egy vulkánnak a...
Nyírfalvi Károly: Töprengéseimből
Az őszi szünetben kivágtam néhány fát a kertben. Tudásomhoz mérten erős famészáros munkának nevezném, de inkább csak a helyet foglalták a kisebb növények elöl, s igen sok zöldhulladékkal járt az ottlétük. A nektarin már gyümölcsöt se nagyon hozott, közel állt ...
Fellinger Károly: AZ ŐRANGYALOK KÁPOLNÁJA
Hol, hol nem, de mégsem akárhol, hanem Jókán, a mai péró szomszédságában épült az őrangyalok kápolnája. Az egyik Takács bárónak ugyanis ezen a helyen sikerült megfékezni hintaja megbokrosodott lovait. Az pedig nem volt egyszerű! Miközben a megvadult lovakat pr...
Gergely Tamás: Palkó meg a palatábla
Jancsik 80, írtuk a Káfé oldalán, köszöntöttük az idős mestert. Van nekem egy vele kapcsolatos emlékem, elmesélem:
Hatodikos koromban történt, Brassóban. Magyartanárunk, Pista bácsi másodmagával jött be órára, a kísérője, azaz vendége egykori tanítványa, a ...
Gergely Tamás: Egyen
”Nekem volt glóriám”, mondja Vadmalac.
”Nekem volt glóriám.” Ismétli, ismétli.
Komája nézi. Nemcsak nézi, bámulja is a mesterét. Tiszteli, éppen ezért, a glóriáért.
”Nekem volt glóriám.”
Könnye kiszökken, nyála csorog.
Mert neki viszont nem volt. Glóriája...
Csehi Péter ajándéka
Meghalt Csehi Péter. Péterrel egyszer találkoztam Bukarestben, amikor fiatal és kíváncsi újságíróként ellátogattam a műtermébe. Megdöbbentett, amit láttam, azokban a állatidomokban, ahogy a központba állította, felismertem a diktatúrában vonagló lényünk, nem r...