Bejegyzések betöltése…
Címoldal Mire gondolt az író?

Próza (10 talált bejegyzések)

Nyírfalvi Károly: Aznapi emlékek
Read more

Nyírfalvi Károly: Aznapi emlékek

Szabadnapos volt. Sütött a nap, s bár ráért, korán kelt, felöltözött, kiült a ház elé. A posta korán érkezett. Sok volt, apró borítékok, reklámújságok begyűrve az amúgy sem szabványos ládikába. Kiemelte, csoportosította őket, közben eszébe jutott az a nap, az...
Gergely Tamás: DÖGROVÁSON
Read more

Gergely Tamás: DÖGROVÁSON

”Dögrováson vagyok”, közölte Vadmalac a barátjával. Az meg csak nézett nagyokat. ”Magas a vérnyomásod vagy alacsony?”, kérdezte végül. ”Vagy magas vagy alacsony”, válaszolta Vadmalac, és nevetett. Nevettek mind a ketten. “Ez jó, ez jó!” Malacka is bekapcsoló...
Sarkadi Zsolt (Herizonford): Biznisz
Read more

Sarkadi Zsolt (Herizonford): Biznisz

30 év múlva még mindig nagyon kevesen fogják elhinni nekem, hogy a megkeményedett, lejárt gumicukrot 10 másodperc alatt vissza lehet puhítani a mikróban. Próbálom majd szabadalmaztatni a módszert, a bemutatómat közvetítik a tévék, lehet nézni a neten, minden l...
Gergely Tamás: KIMARNI
Read more

Gergely Tamás: KIMARNI

Vadmalac néha találkozott a múltjával. Mikor már csak a kedélyes dolgokat emlegette, hirtelen belenyúlt a lelkébe egy szó, egy mozdulat, egy emlék. A félelem megmarkolta a szívét. Nyomott hangulatában komáját kérdezte: “hol rakodik le a múltad? A szívedben?”...
Gergely Tamás: BÉKAÚSZÁS
Read more

Gergely Tamás: BÉKAÚSZÁS

Egy pillanatra vonták csak el a figyelmét, hozzászólt Kismalac, mire ő elvesztette gondolata fonalát. Még be is hunyta a szemét, hátha az ”visszajő”, ahogy magának dialektusban megfogalmazta, de kudarcot vallott a kísérlete. Hirtelen azt se tudta, hogy szának...
Mórotz Krisztina: Virrasztás
Read more

Mórotz Krisztina: Virrasztás

Álmatlan éjszakáimon a hajnal félrecsúszott takarója. Fehér anyagon betűk egybefolyva. Íme az utolsó levél: keszekusza sorok, mintha magas fűben vagy lucernában futnék nyavalyatörős kutyámmal. Éjjel megint sírtam: elhatároztam, nem írok többé. Megint nem t...
Cselényi Béla: Vekkeriszony vekker előtt
Read more

Cselényi Béla: Vekkeriszony vekker előtt

Jaj, a vekkertől való rettegés beépült csontjaimba, mint az X-sugár, csontjaimból pedig, mint a fluor, álmaimba illant. Mindjárt fel kell kelnem — gondoltam álmomban –, bár tudja a fene, hogy járok-e iskolába vagy sem. Elvégeztem a tizenkét osztályt, aztán álm...
Andrásfai Eszter: Rita Húsvétja
Read more

Andrásfai Eszter: Rita Húsvétja

Rita számára sosem volt igazi ünnep a húsvét. Gyerekkorában persze keresett és talált is színesre festett tojásokat, sőt, akár valami apró meglepetést is, de hát a húsvét mégsem volt olyan, mint a Karácsony. És ráadásul mindig elérkezett utána a rettegett hétf...