az a két kis kereszt,
fiad és lányod,
gyökeret nem ereszt,
mennyire utálod,
ha megkérdezem:
Szabad felejtenem?

***

Kapcsolódó alkotás: Hornyik Anna: Elfelejteném – Más és Ugyanaz rovat

A Más és Ugyanaz rovatban eddig megjelent írások.

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’thúr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész. Nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

szelencédben rokokó pillanat,
puhán selymesen ring a szoba
test a testben talál otthont
földre zuhan egy szupernova

parányi tér négy-öt öreg
időtenyér izzó lényeg
hallgatják a sikolyod
hogy ha hagynád: bridzselnének

mosolyukban ott az emlék,
szőrszál mered az alkaron,
nyitva maradt fenn az ajtó
nálatok a balkonon

***

Jóna Dávid alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Jóna Dávid tanítói, közművelődési diplomájának megszerzése után, Péterffy András rendező osztályában végzett az ELTE Videokommunikáció szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusát, továbbképzését végezte. A Zsámbéki Főiskolán, a vizuális műveltségi területen mozgóképkultúrát, médiaismeretet, fotókultúrát, majd digitális fényképezést és animációt oktatott, az informatikai műveltségi területen pedig webkommunikációt. Tizennégy éven keresztül vezette a főiskola filmklubját, tagja volt a Filmklub szövetségnek. 17 évig volt a Zsámbéki stúdió vezetője (1987-2004), a Főiskolai újságot szerkesztette, az intézményi, valamint Zsámbék honlapjának volt főszerkesztője. A Bicskei városi tv főszerkesztője (2008-2009), adásrendezője volt.

Az Országos Mozgókép-oktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította, az OKI felkérésére országos tantervet lektorált. Tanári segédkönyvet írt. Operatőrként és vágóként is dolgozott. Éveken keresztül eredményesen vett részt a független videofilm fesztiválokon (25. Budapesti Független Film és Videoszemle első díj (1994), országos különdíjak, Mediawave döntő, Fény-Árnyék külön díj).

Zsámbékon a főiskolai oktatás megszűnt, ezért váltania kellett: a Raiffeisen Bank, Belső Ellenőrzési Főosztály vezető munkatársa volt, auditor (2004-2011). Itt sem szakadt el az irodalomtól, művészettől, a Raiffeisen Bank intranetes híradójának kulturális rovatát szerkesztette.

Szerkesztő munkatársa volt az Erdélyben megjelent Történelmi Magazinnak (2005-2012), főszerkesztője volt a 20 ezer példányban megjelenő Színes Riport magazinnak (2006), állandó szerzője a Szózat című lapnak (2012-). A Perbáli Hírmondó (1998-2004), majd a Mányi Hírmondó (2011-2014) önkormányzati lapok főszerkesztője.

Az Art’húr Alapítvány elnöke, főszerkesztője. Az általa indított civil kezdeményezés, volt, hogy 10 ezer példányban megjelenő lapot működtetett, kiállításokat, színházi darabokat hozott létre, a Budapesti Kongresszusi Központban háromszor egész napos rendezvényt szervezett. Munkájában Langstadler Csaba (Szentjánosi) alkotói barátsága (Gazduram vers-levélváltás), Faludy György és Utassy József támogató biztatása tekinthető jelentősnek. Biegelbauer Pál természetgyógyász a „legfontosabb tanítványának” nevezte. Az Író Kilencek csoportnak volt tagja és díjazottja, háromszor megjelent a Tolna megyei Kézjegy antológiában.

Családja

Szülei: Jóna István és Csepregi Zsuzsanna. Apai ágon debreceni cívis család, távoli rokona Vásáry Tamás karmester, Vásáry István (1887-1955) kisgazdapárti politikus, pénzügyminiszter. Anyai ágon hódmezővásárhelyiek, anyai nagyapja malomtulajdonos volt. Két gyermeke született: Jóna Borka Sára (1996) és Jóna Dániel (2001). A Zsámbékhoz közeli Mányon élnek feleségével Dr. Mosolygó Sárával.

Művei

Elmélkedések a médiapedagógiáról (1997) Kiadó: Art’húr ISBN 963-04-8561-3
Elmélkedések a webkommunikációról (2001) Kiadó: Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár
Karinthy Frigyes filmes írásait, A gép hazudik címmel szerkesztő-kiadóként gondozta (1996) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-04-8521-0
Mányi bedekker – útikalauz, helytörténet – webes kiadás (2012)
Kísérletezik az életösztön – versfüzet, Kiadó: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola (1992) ISBN 963-73-06-161
Léleksztriptíz – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1994)
Kattintott egérkorszak – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1995)
Vadhajtás – Jóna Dávid versválogatás – Kanada, a vancouveri Brit Columbia Egyetem gondozásában jelent meg. (1994)
Védőháló – gyűjteményes verskötet (2007) ISBN 978-963-06-1934-9
Az Élet szövete – próza (2015) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-12-4498-4
Jóféle csönd – vers (2018) Kiadó: Hungarovox ISBN 978-615-5743-39-9
Költőpénz – vers (2019) Kiadó: Parnasszus (Turczi István) ISBN 978-963-9781-73-3
Gyöngyhalászok – Baranyi Ferenccel közös kötet, vers (2021) Kiadó: Kossuth 978-963-544-368-0

(forrás: wikipedia.hu)

Kapcsolódó oldalak:

Art’húr Irodalmi Kávéház

Jóna Dávid alkotásai az Előretolt Helyőrség oldalán

Jóna Dávid alkotásai a Hetedik.hu oldalán

Jóna Dávid verse a Lenolaj.hu oldalán

Kapcsolódó alkotás: Jóna Dávid: Rokokó pillanat

Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13.) Art’húr-díjas költő, író, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, illetve az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője. Alkotásait rendszeresen közli többek közt a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, versei, prózái folyamatosan jelennek meg különböző antológiákban.
Négy gyermek édesanyja.

Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Szuhay-Havas Marianna alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

a nőm álmodom magamra,
amikor az ölének régi tüzében
a pillanatot alaposan körbejárja,
s a legtisztább ingét dobja hátra,
magamra álmodom, magamra,
már ma.

az álom a kallódó éjjelek vigasza,
áldással oldott magány…
s ő itt, az ágy túloldalán,
vágybörtönben izzó rabszolgalány
bársonyképekbe burkolja a hitet,
forgalmas úton kelünk át együtt,
de ez már a reggel,
s a vers pedig a járdasziget.

minden szavak az álomban életre kelnek…

***

Kapcsolódó alkotás: Pethes Mária: Magamra álmodom című verse

***

Jóna Dávid alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Jóna Dávid tanítói, közművelődési diplomájának megszerzése után, Péterffy András rendező osztályában végzett az ELTE Videokommunikáció szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusát, továbbképzését végezte. A Zsámbéki Főiskolán, a vizuális műveltségi területen mozgóképkultúrát, médiaismeretet, fotókultúrát, majd digitális fényképezést és animációt oktatott, az informatikai műveltségi területen pedig webkommunikációt. Tizennégy éven keresztül vezette a főiskola filmklubját, tagja volt a Filmklub szövetségnek. 17 évig volt a Zsámbéki stúdió vezetője (1987-2004), a Főiskolai újságot szerkesztette, az intézményi, valamint Zsámbék honlapjának volt főszerkesztője. A Bicskei városi tv főszerkesztője (2008-2009), adásrendezője volt.

Az Országos Mozgókép-oktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította, az OKI felkérésére országos tantervet lektorált. Tanári segédkönyvet írt. Operatőrként és vágóként is dolgozott. Éveken keresztül eredményesen vett részt a független videofilm fesztiválokon (25. Budapesti Független Film és Videoszemle első díj (1994), országos különdíjak, Mediawave döntő, Fény-Árnyék külön díj).

Zsámbékon a főiskolai oktatás megszűnt, ezért váltania kellett: a Raiffeisen Bank, Belső Ellenőrzési Főosztály vezető munkatársa volt, auditor (2004-2011). Itt sem szakadt el az irodalomtól, művészettől, a Raiffeisen Bank intranetes híradójának kulturális rovatát szerkesztette.

Szerkesztő munkatársa volt az Erdélyben megjelent Történelmi Magazinnak (2005-2012), főszerkesztője volt a 20 ezer példányban megjelenő Színes Riport magazinnak (2006), állandó szerzője a Szózat című lapnak (2012-). A Perbáli Hírmondó (1998-2004), majd a Mányi Hírmondó (2011-2014) önkormányzati lapok főszerkesztője.

Az Art’húr Alapítvány elnöke, főszerkesztője. Az általa indított civil kezdeményezés, volt, hogy 10 ezer példányban megjelenő lapot működtetett, kiállításokat, színházi darabokat hozott létre, a Budapesti Kongresszusi Központban háromszor egész napos rendezvényt szervezett. Munkájában Langstadler Csaba (Szentjánosi) alkotói barátsága (Gazduram vers-levélváltás), Faludy György és Utassy József támogató biztatása tekinthető jelentősnek. Biegelbauer Pál természetgyógyász a „legfontosabb tanítványának” nevezte. Az Író Kilencek csoportnak volt tagja és díjazottja, háromszor megjelent a Tolna megyei Kézjegy antológiában.

Családja

Szülei: Jóna István és Csepregi Zsuzsanna. Apai ágon debreceni cívis család, távoli rokona Vásáry Tamás karmester, Vásáry István (1887-1955) kisgazdapárti politikus, pénzügyminiszter. Anyai ágon hódmezővásárhelyiek, anyai nagyapja malomtulajdonos volt. Két gyermeke született: Jóna Borka Sára (1996) és Jóna Dániel (2001). A Zsámbékhoz közeli Mányon élnek feleségével Dr. Mosolygó Sárával.

Művei

Elmélkedések a médiapedagógiáról (1997) Kiadó: Art’húr ISBN 963-04-8561-3
Elmélkedések a webkommunikációról (2001) Kiadó: Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár
Karinthy Frigyes filmes írásait, A gép hazudik címmel szerkesztő-kiadóként gondozta (1996) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-04-8521-0
Mányi bedekker – útikalauz, helytörténet – webes kiadás (2012)
Kísérletezik az életösztön – versfüzet, Kiadó: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola (1992) ISBN 963-73-06-161
Léleksztriptíz – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1994)
Kattintott egérkorszak – versfüzet, Kiadó: Art’húr (1995)
Vadhajtás – Jóna Dávid versválogatás – Kanada, a vancouveri Brit Columbia Egyetem gondozásában jelent meg. (1994)
Védőháló – gyűjteményes verskötet (2007) ISBN 978-963-06-1934-9
Az Élet szövete – próza (2015) Kiadó: Art’húr ISBN 978-963-12-4498-4
Jóféle csönd – vers (2018) Kiadó: Hungarovox ISBN 978-615-5743-39-9
Költőpénz – vers (2019) Kiadó: Parnasszus (Turczi István) ISBN 978-963-9781-73-3
Gyöngyhalászok – Baranyi Ferenccel közös kötet, vers (2021) Kiadó: Kossuth 978-963-544-368-0

(forrás: wikipedia.hu)

Kapcsolódó oldalak:

Art’húr Irodalmi Kávéház

Jóna Dávid alkotásai az Előretolt Helyőrség oldalán

Jóna Dávid alkotásai a Hetedik.hu oldalán

Jóna Dávid verse a Lenolaj.hu oldalán

***

Kapcsolódó alkotás: Jóna Dávid: Magamra álmodom című verse

Pethes Mária (Budapest, 1955. január 24.) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki.

Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb.

Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán.

A családi legendárium szerint rokoni szálak fűzik Szabó Magda íróhoz és a színész Pethes családhoz. Dédanyja Szabó Erzsébet. Nagyapja, Pethes Sándor, iskolaigazgató és karnagy volt. Édesapja Pethes Imre, édesanyja Vincze Mária. Szülei válása után, édesanyja betegsége miatt kisgyermek korában nagyszülei nevelték, majd általános iskolai éveit MÁV-nevelőintézetben töltötte. Középiskolás korában hazakerült édesanyjához. Korán férjhez ment, házassága válással végződött. Egy gyermeke született, James Cage. Zuglóban 10 évig cigány-gondozóként dolgozott. Munkája során ismerkedett meg Péli Tamással. Kapcsolatuk évekig mindkettőjükre ösztönzőleg hatott. Életének erről a szakaszáról vall a költő Zenekar című regényében. 2006-ban Budapestről Agárdra költözött. Verseiben a Velencei-tó, “a TÓ” gyakori motívum.

Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art’húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb.

Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig.

Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés – Ezüsthíd oldalán.

Megjelent kötetei

• Se bújva, se áldva

Versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival

• A szerelem koldusa

Versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival

• Lelkem Atlantisza

Versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival

• Marionettjátékos

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2007

• Barbizoni elégiák

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2008

• Magyarország formájú kő

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2009

• A táj kristályszerkezete

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2010

• A múlandóság stációi

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2011

• Aláírom a Szabadságteret

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2012

• Kivágott nyelvű harangok

Versek, Agárd, alkoTÓház, 2013

• Zenekar

Regény; Agárd, alkoTÓház, 2013

• Egy vagy a közös térrel

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2014

• A végtelen képmásai

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2014

• A szerelem dagerrotípiája

Versek; Agárd, alkoTÓház, 2015

• • A szabadság ikonjai
    Versek; Agárd, alkoTÓház, 2016

(Forrás: wikipedia)

***

Kapcsolódó oldal:

Az alkoTÓház honlapja

***

Kapcsolódó alkotás:  Szuhay-Havas Marianna: Mindenszentek – Más és Ugyanaz rovat

A Más és Ugyanaz rovatban eddig megjelent írások.

Hornyik Anna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Különvélemény rovatunkban megjelent összes írás

Hornyik Anna író, költő, alkotóművész 1969. szeptember 26-án született Újvidéken, értelmiségi család harmadik gyermekeként. Édesapja író volt. Novellákat 10 éves kora óta ír, festészettel és szobrászattal 16 éves korától foglalkozik. Verseket 2010 óta publikál. Állandó szerzője volt A Vers című kiadványnak, manapság pedig a Lenolaj.hu kulturális lapnak. Számos novella- és verspályázaton vett részt, így alkotásai több közös kötetben is fellelhetők. Témái változatosak, nem körülhatárolhatóak. Szeret tanulni, kollázsokat készíteni és verseket írni.

A kép jelen idő. Egyetlen örök
hasíték a déli napból. Varjak
támadnak rá, visznek ecsetet, vásznat,
szót mondatot. És fest tovább, végül
címet ad neki: Varjak a gabonaföld felett.
Rossz jelek. Szörnyű előjelek. Érkezőben
a vég. S bár nem akar, mintha csak
búcsúzna, elébe megy. A nap felé fordul.
Halállal kibabrálni egyetlen képpel sem lehet.
S mintha csak elképzelné, kezében
pisztoly ecset helyett, egyetlen dörej,
s visszatér a test, ahonnan indult, ahol
mindig csak vétkezett s elhevert.

***

Mórotz Krisztina alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Déltájt, mikor a nap a legjobban tűzött a fejére, fekete varjak serege csapott le rá. Rátelepedtek a fejére, megszállták a szemét, az orrát, a száját, csapkodó szárnyaik szinte betemették.
Folytatta a festést, nem tudta, hogy mennyi ideig dolgozott, de amikor elkészült odaírta, hogy varjak a gabonaföld felett.
Tudta, hogy elérkezett a vég. Első ízben Arlesban érezte ezt, de akkor megállt félúton.
Búcsút akart venni még a világtól, mindenkitől, végre is az a világ, amiben élt, jó volt.
Mint Gauguin mondta, minden méregnek megvan az ellenmérge.
És most, hogy itt hagyja a világot, búcsút akart mondani mindenkinek, aki a barátja volt.
Szavakhoz nem értett, de ecsettel nem lehet búcsút venni.
Arcát a nap felé fordította. A revolvert az oldalához szorította, és meghúzta a ravaszt. Lerogyott, arcát belefúrta a dús, illatos televénybe, mint elszakadt rög, mely most ért vissza az anyaméhbe.

***

Mórotz Krisztina alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

]]> https://lenolaj.hu/2017/03/30/morotz-krisztina-nyirfalvi-karoly-vincent-es-a-veg-2/feed/ 0 https://lenolaj.hu/2016/03/14/morotz-krisztina-nyirfalvi-karoly-egyszeri-leiras-millet-kalaszszedok/ https://lenolaj.hu/2016/03/14/morotz-krisztina-nyirfalvi-karoly-egyszeri-leiras-millet-kalaszszedok/#respond Mon, 14 Mar 2016 16:45:45 +0000 http://lenolaj.hu/?p=6736 Tarló, lekaszált gabonaföld, a kévébe
kötött kalászokat már elhordták.
Amit a gereblye foga otthagyott,
három parasztasszony szedi össze.
(Azért a lehulló kalászért hajlongták
végig a tarlót.)
Kenyér lesz ebből is, orcájuk verítékével
megkeresett kenyér. Majd a libákat is a
tarlóra engedik, egyetlen gabonaszem
se vesszen kárba. Földig görnyed Millet
három parasztasszonya, a harmadik
kissé előrehajolva áll. Épp készül
lehajolni, fejük színes kendővel bekötve,
szoknyájuk földig ér, kötényük felcsomózva,
oda gyűjtik a kalászokat. Arcuk alig látszik,
de megviselt, elnyűtt, naptól cserzett, minden
bájtól és üdeségtől megfosztott. Kezük is
meggyötört, ízületes, ormótlan.
(Millet nem értette, miért nem tetszik a képe,
habár nem használ erős színeket; csúnyák a
parasztasszonyok: a nyomor pátriárkái ők.)

Kapcsolódó alkotás:

Mórotz Krisztina-Nyírfalvi Károly: Orcádnak verejtékével

A MÁS és UGYANAZ rovatban megjelent alkotások:

Mórotz Krisztina-Nyírfalvi Károly: Monet és a kertje

Mórotz Krisztina-Nyírfalvi Károly: Ketten a kertben: örökjelen