2025-01-11
Bejegyzések tőle:Jyll
Márffy-Horváth Henrietta: Karácsonyváró
Aranyfürtös angyalok,
megterített asztalok.
Sok bejgli; diós, mákos,
vacsora nagy, családos.
Kalács, de csakis mézes,
fűszeres és jó édes.
Fenyőillat párája,
csillagszóró pálcája,
nevetése gyermeknek,
dicsősége Istennek.
***
Márffy-Horváth H...
Fövényi Sándor interjú – Jóna Dávid
Art'húr élményfürdő
Szerkesztő: Jóna Dávid
- Biztosan nem tudod, de ha egy előadói esten a kortárs költészet szóba kerül, akkor a Te nevedet mondom elsőként, sőt van, hogy kérem jegyezzék meg, keressék verseid. A kötet bemutatódat azzal a felütéssel kezdte...
Kiss-Teleki Rita: Karácsony
Mára minden csupaszra vetkőzött,
nyugalom terel ezen az estén,
megállok, úgy hiszem minden rendben,
ha vihar készülne, megérezném.
A napok ilyen őszintesége
kijárt nekünk – semmi modorosság,
talán idén meglátom még azt is,
mit is nyitnak meg a karácsony...
Gergely Tamás: SÜTŐ – Mälar-parti séták 20.
Rövid elmélkedés arról, hogy a múltam mindenüvé elkísér. Szomorú szöveg, vidámságra vágyó szemek lapozzanak tovább.
Erős a szél. A Mälar felé vezető sétányon különösképpen lapogatja a hátunkat. Létezik ott egy korridor, ahol gyakran fúj, hol egyik, hol másik ...
Szuhay-Havas Marianna: Életkép
Puhán gyertya lobban,
fémes íz a szájban,
csókod élén vágyak,
mind felém hintáznak,
ölem pajkos lágymeleg,
ami fontos átlebeg,
szívkabátban és ingben:
így olvad ránk a minden.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas k...
Maróti Ildikó: Szomorú trópusok?
Így ünnepek előtt sokan édes kis történetekre vágyunk, részben talán azért, mert nem tudjuk, milyen intézkedések várhatók és nyugtalanok vagyunk. Hogy ne kösse le teljesen figyelmünket a jövő, akinek van kedve, olvassa el, mit írt Montaigne 1500 táján a brazil...
Dinók Zoltán: János olvasásra buzdít
János odabújt az ágyban Júlia mellé. János egy novellista volt. S Júlia mást sem csinált egyebet, mint a plafont nézte. János azt mondja neki:
– Miért nem olvasol valamit?
– Nem szeretek.
– De miért?
– Mert számomra unalmasak a könyvek.
– De hiszen én egy...
Keszthelyi György: Pattog a fa
Pattog a fa, mert dolgozik
északon, délen,
fagyban, kemencében,
pattog a fa, mert kitart.
Kattog a metronóm, addig
amíg a tempó,
a ritmus nem lazul,
dallamot, teret feszít.
Ahol a fa, a metronóm
dolgozik, kattog,
ott lángra lobban és
kottát olvas az...
Fekete István: Az „öreg hölgy” csipkeruhája – Párizsi szösszenetek 17.
Tudtátok?
Noha senkinek sem kellett Párizsban börtönbe vonulnia, vagy óriási összegeket fizetnie azért, mert tudtán kívül bűncselekményt követett el, valójában erre bármikor sor kerülhetett volna. Legalábbis 2016 előtt. Akkor még ugyanis tilos volt az Eiffe...