Gergely Tamás: HA CSAK

A fotelben ült s az eget figyelte. A szürke eget, az egyre sötétebbet, már dörgött is, mintha a katlan oldalát verték volna – fakalapáccsal.
Egy madárpár húzott be a láthatárába. Magasan szálltak, olyan közel az éghez, hogy mindössze sejtette, hogy varjakat lát. Tempósan szálltak vagyis sietség nélkül. Vadmalacot meglepte, mennyire nem befolyásolja őket az égi háború.
”Ha most a villám becsapna, eltalálná vajon mindkettőt?”
Fél méteres távolságban egymástól mindvégig, s nyilvánvalóan egy pár voltak.
”Mi történik, ha csak az egyikre sújt le?”
Vadmalacot elfogta a nyugtalanság.
”Mit csinál a másik? Száll tovább?”
Szívét megmarkolta a félelem.
”Mit csinál a másik?”