Egyszer, nem is olyan
régen, egy férfit szerettem:
beleálmodtam őt az életembe
még mielőtt megismertem.
Nagy, árnyas, régi kertben
üldögéltem vele, régimódi
padon, lábunknál fehér kutya
hevert, talán komondor.
Köröttünk zsongott a kert,
béke volt és szerelem.
Mikor az álom megelevenedett
egy nagy, árnyas, régi kertben
régimódi padon ültem vele,
éjszaka volt, felettünk
ragyogtak a csillagok, száz illat
szállt és béke volt, szerelem.
Álmomat elmeséltem neki, fejem
vállára hajtva, miközben lábunknál
hevert a nagy, fehér kutya.
Ma már emlék minden,
sosem látott múlttá lett
a kert, álom a szerelem.
2013-06-15
Börzsönyi Erika
(Fotó: Ványi Ákos)
Börzsönyi Erika Pásztón született, 1954-ben. Pályáját Salgótarjánban kezdte, népművelőként. 1977 óta Budapesten él.
Volt szociális munkás, idősgondozó, könyvtárvezető, újságíró. 2004 óta iskolai könyvtárosként dolgozik.
2001 óta rendszeresen publikál. Első írásai a Párkapcsolat konfliktuskezelő magazinban jelentek meg, amelynek megszűnéséig munkatársa volt.
Különböző műfajú írásai az alábbi lapokban jelentek, illetve jelennek meg: Párkapcsolat, Szívtárs, Ezredvég, PR Herald, Napút, Börzsönyi Helikon, Hetedhéthatár, Litera-Túra, Art’húr Irodalmi Kávéház, Lenolaj.hu.
2008 óta hat alkalommal nyert megjelenést a Napút haikupályázatán.
2003-ban jelent meg első verseskötete a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gondozásában, Tükörcserepek címmel.
Gyakran szerepel felolvasóesteken, szerkesztett műsorokban, könyvtári rendezvényeken. 2016 óta az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője és szerzője.
Negyedik éve szerkeszti a Facebookon szerzői oldalát, Róza világa címmel.
Legfrissebb hozzászólások