A Csiga család hosszú hétvégi kiruccanást tervezett a fővárosba.
– Olyan izgatott vagyok! – mondta Csigáné. – Végre láthatom az unokahúgomat, Kagyló Klárát! Híres hárfaművész!
– Tudjuk, mama! – válaszolta kórusban Csiga Csilla, Csiga Csanád és Csiga Csabika.
– Mama, miért nem a tengerpartra megyünk? Rák Robiék odamennek! – újságolta Csiga Csilla.
– Azért drágám, mert kimarja a bőrünket a só. Robi barátodék viszont páncélozott járművel mennek.
– Mindent bepakoltatok, gyerekek? – érdeklődött a Csiga család feje, Csiga Csongor.
– Igen, papa!
– Pizsama, nyálfogó, papír zsebkendő, szemcsepp bent van?
– Igen, papa!
– Vettél sztráda matricát, drágám? – fordult Csigáné a férje felé.
– Itt vannak – Csiga Csongor kiosztotta mindenkinek a magáét, és mindannyian felragasztották a csigaházuk baloldalára.
– Így ni, most már indulhatunk!
A sztrádán nagy volt a tülekedés. Mindenki a jól megérdemelt pihenését igyekezett élvezni.
– Csak szorosan mögöttem, gyerekek! – intette Csiga Csongor a csemetéit. A sort csiga mama zárta.
Semmi említésre méltó dolog nem történt az úton, ha csak az nem, hogy egy felfuvalkodott, fekete bogár le akarta dudálni Csiga Csongort az út szélére.
– Húzódj le, lassú csiga! Még lekapcsolnak gyorshajtásért!
– Csiga vér! Mindenki elfér ezen a sztrádán – mormogta a mindig nyugodt és jó kedélyű csiga papa.
Szerencsére még sötétedés előtt épségben megérkeztek az Avar Kempingbe, ahol lámpaoltás után ki-ki visszahúzódott a saját csigaházába.
Másnap jó korán keltek, hiszen sűrű nap várt rájuk. Elsőként a helyi Csiga Múzeumot tekintették meg. A gyerekek alig várták, hogy megnézhessék a hatalmas Csiga Parlamentet, amit négy és fél millió valódi, apró csigaházból, tizennégy éven át készítettek.
A fiúk nagy örömére utána elmentek a nagy csigalépcsőhöz, amely a hős Csiga Szabolcs hadvezérről kapta a nevét. Középen ott állt a katona bronzszobra, büszkén, égbe meredő csápokkal. A szobrot annak emlékére emelték, hogy 555 évvel korábban, a sáskajárás idején, a csiga nemzet híres hadvezérének vezetésével verték vissza a sáskákat, megmentve ezzel az országot.
Délben egy jó hírű étteremben ebédeltek, amit Csiga Csenge régóta szeretett volna kipróbálni. Egyik barátnője nagyon dicsérte a helyet. A főétel békalencseleves volt csigatésztával, desszertnek pedig kakaós csigát ettek.
– Valóban jó ez az étterem – nyelte le csiga papa az utolsó falatot. – Azt javaslom, hogy ebéd után sziesztázzunk kicsit, aztán ti, gyerekek, elmehettek abba a közeli játszóparkba, amit annyira hirdettek. Édesanyátok beugorhat ide a szépségszalonba egy kis kalciumpótlásra, én meg kipróbálom azt az edzőtermet, amit kifejezetten puhatestűeknek ajánlanak.
Így aztán mindenkinek meglett a délutáni programja. A három csigagyerek búgócsigásat játszott, a szüleik pedig szépültek és erősödtek.
Harmadik napon aztán meglátogatták Kagyló Klárát, aki a saját maga tervezte kagyló fotelban ülve fogadta őket.
– Csodás a gyöngyöd, Klára! – Csiga Csenge el volt ragadtatva unokahúga igazgyöngyétől.
– Köszönöm. Hosszú évek munkájának a gyümölcse!
Kagyló Klára nagyon finom úri hölgy volt! Földig érő, könnyű, selyemruhát viselt, amelyet már az esti koncertre vett fel. A Csiga család is meghívást kapott a Gyöngyhalász Klubba, ahol meggyőződhettek róla, hogy Kagyló Klára valóban tehetséges hárfaművész!
A negyedik napon a Csiga család szedte a sátorfáját, Csiga Csongor kifizette a kemping díjat, és elindultak haza. Otthon aztán esti programként megnézegették a képeket, amiket Csiga Csanád készített. Egészen jók lettek.
– Papa, máskor is elmegyünk kirándulni? – bújt oda Csiga Csabika az apukájához.
– Hogyne, kiscsigám! De most már aludjatok!
Csiga Csilla, Csiga Csanád és Csiga Csabika elégedetten hunyták be a szemeiket. Csiga Csongor és Csiga Csenge pedig összedugták felettük a fejüket.
– Jó éjszakát!
***
Bábel Antónia alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Bábel Antónia író, költő, óvodapedagógus 1982-ben született. Dabason él férjével és kislányával. Meséket, verseket, novellákat és kisregényeket is ír. Történeteivel nemcsak gyönyörködtetni igyekszik, hanem értékeket is közvetít.
Foglalkoztatja a pszichológia, a gyermeklélek, az élet értelme, a természettel harmóniában való lét.
Fontosnak tartja az elesettek, rászorultak megsegítését, ezért 2013 óta a helyi Karitász tagja.
Fontos számára a környezetvédelem, 2013-ban Télessy István környezetvédelmi díjban részesült a helyi újságban publikált cikkéért és környezetvédelmi tevékenységéért, illetve több irodalmi díjat is elnyert.
A Lopott vétkek című remek és fordulatos novellája 2017 májusban az I. Nemzetközi Mécs László Irodalmi Díj osztott első helyét méltán érdemelte ki.
Legfrissebb hozzászólások