2024-11-25
Bábel Antónia 10
Bábel Antónia: A kovács kicsi kalapácsa
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kovács meg a felesége. A kovács esténként el-eljárt a közeli ivóba, ahonnan csak késő éjjel tért haza. A felesége mindig pörölt vele:
– Elissza azt a kis pénzt is, amit megkeres, aztán meg félre patkolja a lovakat...
Bábel Antónia: Búcsú
Elkészítettem kis csomagom,
Mit szívembe rejtve indulok.
Beletettem hajad fényét,
Kezed lágy selymét és az illatod.
Nevetésed fülembe cseng,
Ahogy a kiskaput beteszem,
Utoljára fordul meg a kulcs
És csapódik a vas a reteszen.
Búcsúzóra állnak ajkaim,
...
Galádka rémtettei: Bábel Antónia színdarab-és könyvbemutatója
Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy 2017. 10. 27-én jelenik meg állandó szerzőnk, Bábel Antónia Galádka rémtettei című mesekönyve, melyet Mészáros Fanni remek illusztrációi színesítenek.
A Galádka rémtettei - színdarab-és könyvbemutatóra 2017. 10. 25-én ke...
Bábel Antónia: Reggeli torna
Vaddisznó Valter otthonában igen nagy örömre adott okot az öt kis csíkos vaddisznó születése. Apjuk alig várta, hogy kivihesse őket a szabadba.
– Amint betöltik a három hónapos kort, azonnal viheted őket, de addig nem! – tartotta magát Vaddisznómama az elhatá...
Bábel Antónia: Piknik
Az erdő nyári díszben tündökölt. Roskadoztak az eperfák, illatoztak a málnabokrok, hízott a zamatos vadkörte. A rétet árvacsalán, zsálya, kamilla és sok színes virág tarkította.
Medvemama pikniket szervezett a tisztásra. Pokrócokat terítettek le, ki-ki kibont...
Bábel Antónia: A cirkusz
Különös társaság érkezett az erdei tisztásra. Hosszú szekérsor hajtott át az erdőn ketrecekkel, ládákkal megrakva. A tisztás szélén sátrakat vertek, és középre egy óriási rudat emeltek. Sosem látott állatok serénykedtek, hogy a csíkos vászonanyagot a rúd körül...
Bábel Antónia: Lopott vétkek
A félig leeresztett redőny résein átszűrődő napfény éppen elég világosságot adott ahhoz, hogy ne legyen „kriptahangulat” a nappaliban, ahogy ő szokta mondani. Ki nem állhatta a sötétséget, még így a legnagyobb kánikula közepén sem. Inkább legyen meleg, mint sö...
Bábel Antónia: Az én dédanyám
Az én dédanyám
Nagyszerű asszony volt,
Nagyszerű asszony, bizony.
Ragyogott szívében a szeretet,
Egy szobában felnevelt
Hét és fél gyereket.
Meszelt falú vályog háza,
Konyhája és egy szobája
Volt, s nem volt másra vágya.
Hajnalban gyúrta a kenyeret,
...
Bábel Antónia: A kavics és a rög
Egyszer az öreg kavics találkozott a fiatal röggel.
– Milyen gyönyörű vagy! – kiáltotta a rög. – Olyan sima a felületed, hogy öröm lehet kézbe venni. A benned lévő ércek úgy csillognak, akár a gyémánt. Bezzeg én… – szomorodott el a rög.
– Mondd, kis rög, m...
Bábel Antónia: Csiga hétvége
A Csiga család hosszú hétvégi kiruccanást tervezett a fővárosba.
– Olyan izgatott vagyok! – mondta Csigáné. – Végre láthatom az unokahúgomat, Kagyló Klárát! Híres hárfaművész!
– Tudjuk, mama! – válaszolta kórusban Csiga Csilla, Csiga Csanád és Csiga Csabika....
- 1
- 2
- Következő →