2025-01-09
vers 10
Gergely Tamás: BURKÁBAN
”Szerencsénk van ezzel a napfénnyel!”, mondta Vadmalac komája. Vadmalac csak nézett széjjel, várta, mi lenne a vége a litániának.
”Hogy ilyen, amilyen.”, folytatta a koma. ”Hogy tükröződik.”
”Ja.”, kezdte kapiskálni Vadmalac.
”Mert képzeljük csak el, ha bes...
Oláh Tamás: Harmony, a szexrobot[1]
Piros rúzzsal kihúzott száját nyújtja feléd,
kézzel kifestett szeme
páratelten néz rád.
Szilikon keblében naphosszat gyönyörködhetsz.
Válogathatsz a duzzadt vagy kicsi,
a kemény vagy a lágy
almák és körték között, bimbója lehet málna,
ribizli, vagy éppe...
Szuhay-Havas Marianna: Négysoros
Föld felé lejtek lépés nélkül,
hogy tanulok meg így nemlétül,
ha a kétség mélykék árnyai
festetik ki szépre szárnyaim?
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenola...
MÁRKUS LÁSZLÓ: Álomvilág
Jobban vigyázok rád, mint önmagamra.
Óvlak jégtől, téltől, széltől és önmagadtól,
antik hősként szélmalmokkal harcolok.
Véreres szemem most kiutat kutat,
szeretném megtalálni egy felfoghatatlanul
távoli meseország bejáratát.
Húzlak magammal pipacsmezőkön...
B. Tomos Hajnal: Kompozíció
bíbor-ecsetvonás
a viharos égen
mint gyertyaláng
lebbenő szélben
egy asszony tenyere
óvja a reggelt
alvó gyermeke
pillái felett
***
B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap ol...
Szentjánosi Csaba verse
Kiültek az idős emberek a házak elé,
egy magyar faluban,
jaj de szeretem ezt a képet,
milyen jó lenne ha mi is így
kiülnénk hazánk elé,
ha kiülnénk egymás elé…
a macska átbújt lábuk között,
hozzájuk dörgölődzött,
talán megköszönte, hogy
Noé bárkáj...
Hajnal Éva: Parázsló szonett
Leheletnyi lábnyom, libbenő a nyár,
pipacsmezőn lépdel, alig hallani,
tűznek vörösében tombol a határ,
buja réten égnek sóhajtásai.
Rubinszín tájain illatát szórja,
árva asszonylelkem remeg legbelül,
virágzó völgyeit dús dallammá fonja,
rőt melódiáj...
Sárhelyi Erika: Naptárlapok – Június
Az év apránként elüti a delet,
a Nap önnön árnyékába menekül,
Szent Iván vállain viharfellegek,
a kamra mélyén már lekvár édesül.
***
Sárhelyi Erika alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Kapcsolódó oldal:
Sárhelyi Erika honlapja
Börzsönyi Erika: Álombéli kertben
Egyszer, nem is olyan
régen, egy férfit szerettem:
beleálmodtam őt az életembe
még mielőtt megismertem.
Nagy, árnyas, régi kertben
üldögéltem vele, régimódi
padon, lábunknál fehér kutya
hevert, talán komondor.
Köröttünk zsongott a kert,
béke volt és s...
Kapui Ágota: Ébreszd fel
Ébreszd fel mind az alvó szavakat
te nyomoronc kit földre húz az ág is
add meg a sorsnak vágyó önmagad
ha lámpás léted többé nem világít
ne akaszd szögre rongy útravalód
mit anyanyelvből szőtt a múlt neked
és kihímezte álmokkal a szót
a rímekkel vert sz...