2025-03-26
próza 10
Gergely Tamás: FÁZÓS VEREBET
Látott egy fázós verebet. Borzolt tollával az kétszer akkora volt, mint valójában lehetett.
”Mekkora lehet? – tette fel a kérdést magamagának Vadmalac, félfogamra sem tudnék belőle levest főzni…”
Na jó. De hogy az milyen zseniálisan kitalálta! Hogy felborzolt ...
Maróti Ildikó: Az egymásra figyelésről
Miért engem szólítanak meg ezek a fura, monologizáló figurák, gondolom, miközben nézem a férfit piros dzsekijében. Kék szemében, gesztusaiban érzékelhető a feszültség, elég hangos, azon háborog, hogy a nercbundás nő azt mondta mellettünk a telefonba, hogy itt ...
Barta Zsolt: A jelenlegi helyzetben
Tény, hogy a jelenlegi helyzetben nem borotválkozom mindennap, de amint az elébb kikukkantottam a lépcsőházba, hogy felmérjem a nemzetközi helyzetet, az egyik szomszéd kisgyerek így köszönt rám:
- Dícsértessék.
***
Barta Zsolt alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
B...
Gergely Tamás: HÁNY HÉT HÚSVÉT?
Vadmalac ordítozva ébredt. Álmában ugyanis közeledtek felé frissen nyúzott bárányok. Egy futószalagra voltak felkampózva, rémisztő hatást keltettek.
Malacka sok mindent megpróbált, simogatta a halántékát Vadmalacnak, dörzsölte a homlokát. Lámpát gyújtott, majd...
Maróti Ildikó: A képzeltről
"A születés előtti, és a halál utáni állapot között az emberi lét egy perc, amely, mint egy kiáltás, egy rövid pillanatra darabokra töri a végtelen csöndet, hogy aztán újra eggyé váljon vele."
Egy szufi zenét elemző szövegben találtam. Szép, ahogyan az is, ho...
Gergely Tamás: ZSENIK
Vannak, ugye, az átlagosnál intelligensebb emberek, akik rájönnek valamire, amire addig más nem. Isaac Newton almájáról mindenki tud, még az is, akinek alma nem hullott a fejére, Nikola Tesla találmánya nélkül talán még ma is gyertyával világítanánk, Albert Ei...
Gergely Tamás: HÓVIRÁGVÁRÓBAN
Nedves a talaj már nem volt, de langyos sem. ”Meleg honnan?”, gondolta Vadmalac, hiszen a nap sem süt be ide, napmeleget indirekt ha kap.”
Mármint az a kis parcella, a karjával be tudja határolni.
A földre hasalt, hogy közelebb kerüljön a hóvirág-együtteshez, ...
Gergely Tamás: SZÁMÍTJÁK AZ IDŐT
Szaladt a komája egy csörgőórával a kezében. Távolról úgy nézett ki, mintha előzőleg kibelezte volna, de csak a kesztyűje lógott le, fázós tavaszi napra ébredtek.
”Hány óra? Hány óra?” – kiabálta. Vagyis hogy előre kell vinni vagy hátra az órát, az időt, nem é...
Maróti Ildikó: A tavaszi napéjegyenlőség és a boldogság napja
Ma ünnepeljük a tavaszi napéjegyenlőséget és a boldogság napja is ma van. Utóbbit mindenképpen jó volna kiterjeszteni az év minden egyes napjára. Mind a háromszázhatvanötre.🙂 Kerestem a természetben madarat, a boldogság kék madarát, Ezt találtam. Bölcsen bámul...
Maróti Ildikó: Húsvét előtt
Előttem két kamaszfiú a sorban, testvérek lehetnek.
- Én most megbélyegezlek: irigy és szűkkeblű vagy.
- Jól van.
- Nem is állsz ki a becsületedért? Akkor még gyáva is vagy.
- Na és aztán? - kérdezi egy megvilágosodott nyugalmával a megtámadott.
- Én párbajra ...