2024-07-26
Gergely Tamás 10
Gergely Tamás: A SZÓ
”Össze kellene gyűjteni – mondta a komája – amiket nekem mondasz.”
Címet is ajánlott hozzá: ”Vadmalac kinyilatkoztatásai”.
”Túl hosszú” – válaszolt Vadmalac.
Válaszával nem lohasztotta komája kedvét, nem elhallgatott az, csak kereste a jobb megoldást.
Azal...
Gergely Tamás: TÖLGY
Vadmalac felébredt, kipihentnek érezte magát, moccanni sem akart. Úgy érezte, egy az ággyal. Lába, s egyáltalán deréktól lefele egybenőtt vele.
”Olyan vagyok, mint egy fa. Mint egy tölgy például” – ezt gondolta.
Mellső lába azonban szabadon mozgott. ”Ja, eze...
Gergely Tamás: HOL VAN REND
Vadmalac komája szerint nincs rend a világban, kaotikus minden. Mióta zápfogát kihúzták, mintha selypítene, a ”kaotikus”-t valahogy így mondta: ”kaotikusj”. Vadmalac szerint ”palatalizálva”, de ezt már korábban megbeszélték. Úgyhogy nemcsak a szót hallotta meg...
Gergely Tamás: Vadmalac a cenzúráról
Vadmalac megszólalni sem tudott, de komája kimondta kerek perc, hogy ez cenzúra. Ő így fejezte ki a nemtetszését. Csalódását, amiért a mesterét félretolták.
Mert az történt: Vadmalac előbb azt hitte, leragasztották a száját, de nem. Mindössze elhúzták előle a...
Gergely Tamás: MEG MIKULÁS
Vadmalac felült az ágyában, és ezt mondta: ”Jézus akarok lenni!” Ami alatt azt értette, hogy neki is varrjon Malacka olyan sipkát, mint amilyent Kismalac készít éppen az iskolai ünnepségre. Malacka fel fog azon lépni, ő az egyik manó, Télapó-öltözetben. Nem já...
Gergely Tamás: SKIZO
Különböző helyeken lepte meg a másikat. Hogy nem ő, hanem a másik beszél. “Ez nem lehetek én.” “Ez nem én vagyok.”
Vagy hogy nem ő gondolja, hanem az, akivel együtt él. Egy testben. Majdnem úgy, mintha ikrek lennének. És mégsem.
Gyengébb pillanataiban úgy ké...
Gergely Tamás: Utolérni önmagát
”Látod!”, kérdezte Vadmalac. Kissé hangosabban a szokásosnál. Fel volt ugyanis hevülve. A lelke. De a teste is, gyöngyözött a homloka, nedves a sörénye. Komája nem ismert rá. ”Ott! Ott!”, mondta, mutogatott.
Komája megfogta csuklónál, azaz elülső lába bokáját...
Gergely Tamás: Tájm
Vadmalac azt hitte, fő a feje, konkrétan is. Megkérte Malackát, ellenőrizze a homlokánál, de semmi.
”Komám, fordult a barátja felé, időt adj nekem!”
Az csak hebegett-habogott, hogy nem érti a ”mestert”. Kínjában elkacagta magát, vakkanásnak tűnt inkább.
”Ha...
Gergely Tamás: KELLEMES JÚLIUSI NAP VOLT,
meleg, de nem túlságosan, és napsütéses, legalábbis Stockholmban. Årstában dolgoztam akkor, Liljeholmenig utaztam metróval, onnan vagy busszal, vagy, mint aznap gyalog. Kellemes volt az idő, írtam, meg hát…
A rádióba – svéd P1-es - bemondták, hogy éppen kül...
Gergely Tamás: VIRÁG, VIRÁGA
Vadmalac előbb az alma húsát ette, majd eljutva a magházig, lelassult. A testhelyzete is segítette ebben: vasárnap délután volt, sehova nem sietett, semmi nem várta.
Zaklatott háborús képek is elkerülték, a tévé képernyője elzárva.
Maradt a mikrofilozófia: m...