Fellinger Károly 10
Fellinger Károly: A CIGÁNYOK ŐSEI
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegény kosárfonó a feleségével és tizenkét éhező gyerekével. A kosárfonó meg a felesége olyan nehezen keresték meg a betevő falatot, hogy az Atyaúristen megsajnálta őket. Üzent hát a diószegi pappal, hogy másnap látogat...
Fellinger Károly: GALAMBLELKŰ
Valamikor régen, élt egyszer Királyréven egy szegény, megtört özvegyasszony. Szegény is volt, magányos is, mert még gyerekkel sem áldotta meg a teremtő. Nem futotta neki tüzelőre, az erdőből meg rőzsét sem gyűjtögethetett, mert azt megtiltotta a király őfelség...
Fellinger Károly: NAPSUGÁRKISASSZONY
Hol volt, hol nem volt, megszületett végre Napsugárkisasszony, akit a tündérek küldtek a tarka mezők, mézillatú virágok és jámbor tekintetű állatok védelmére. Édesanyja nagypénteken, majd Szent György napján kukoricaszemmel a tenyerében megmosdatta a Kis−Duna ...
Fellinger Károly: Ilka vára
Aszögtől főszögig nincs olyan ember, aki ne hallott volna a kacsalábon forgó Ilka váráról. Hány és hány kisgyerek settenkedik el még ma is a vár helyére, kincsekről álmodozva, hátha ráakad ott egy aranykardra vagy egy aranyérmére.
Az egyre fogyó erdőből az ár...
Fellinger Károly: Virágének
Szégyenlős a bujdosómák,
világgá megy, sírva mondja,
a széllel is egybekelne,
hogyha dicső pipacs volna.
Biztatja a búzavirág,
pislogatva, nagyot hallva,
hisz e zajos bolond világ
pipacsnak néz, te kis balga.
Búzavirág, búzavirág,
jaj, de pici ez a vi...
Fellinger Károly: A KIRÁLYRÉVI KECSKEBOGYÓK
Egy királyrévi szegény embernek annyi volt a gyermeke, hogy ha késő este hazatápászkodott a munkából, akárhová lépett a kis házikójában, mindenhonnan gyereksírás hallatszott. Egyszer aztán találkozott a halászok csalihelyén egy magába roskadt koldussal. Szóba ...
Fellinger Károly: Újévi köszöntő
Malmomban két bolond őröl,
most jöttek a falvédőről.
Lóvá teszik a világot,
koromból sütnek kalácsot.
Torkukból száll, zeng az ének:
Bort, búzát meg békességet!
***
Fellinger Károly az általános iskolát szülőfalujában Jókán, középiskolai tanulmányai...
Fellinger Károly: SZÉP FENYŐFA
Szép fenyőfa, karácsonyfa,
hegyes a tűleveled,
amíg a dísz reád kerül
megsebzed a kezemet.
Sárkányölő bajnok lennél,
tőrrel, karddal csörtető,
ki megvédi a kis Jézust,
ha már itt a jövendő,
Vagy a töviskoronája,
fájdalomnak gyökere,
az lennél hát szé...
Fellinger Károly: A SZOLGÁLÓLEGÉNY ARANYA
Ha hiszitek, ha nem, túl az üveghegyen, ott, ahol a kurta farkú malac túr, vagyis a nevezetes Kenderközben élt egy Farkas nevű ember, aki a Vágfarkasd nevű falut alapította. A kender hegyén egyensúlyozó apró kenderikéről is elnevezhették volna a falut, vagy a ...
Fellinger Károly: APRÓ ZSIGA SZERENCSÉJE
Élt Zsigárdon – éppen ott! - egy idős ember a feleségével. Egész életükben gyermekre vágytak. Már nem is számítottak arra, hogy mégis megáldja őket az isten, amikor az asszony áldott állapotba került. No, de miféle rajkójuk született! Pici volt, mint a csicser...