1. A rózsabokor az ültetvények között volt a mező közepén. Mit keresett ott, nem tudom, de illata csodálatos volt.
2. Február elején virágzott az első mandula
3. A ciprusi tölgyfa virága
4. Kora reggel harmatos a ciklámen
5. Zöld szöcske a piros szélrózsán
6. A nápolyi fokhagyma még nem nyílt ki
7. Azt hittem kék virág. Aztán felszálltak.
8. A gémorr a napra néz
9. Hérics és búza virág
10. A csiga a kosboron pihent meg
11. Gémorr
12. A nápolyi fokhagyma virágzik
13. A vöröshere pamacsa
14. Boglárka tánca a tavaszi szellő zenéjére
15. A réti kardvirág
16. Vadmurok csukott virága
17. A füge friss hajtása
18. Út szélén csillagfürt

***

Galambos Tibi elektromérnök, a romániai Temesváron született és nevelkedett. Ugyanott szerezte a diplomáját. 1988-ban kivándorolt Izraelbe, azóta is ott él. Kamaszkora óta szenvedélyes amatőr fényképész. Bogarak, madarak érdeklik elsősorban, rengeteget utazik, és hát a könyvet sem veti meg.

Galambos Tibi alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Galambos Tibi elektromérnök, a romániai Temesváron született és nevelkedett. Ugyanott szerezte a diplomáját. 1988-ban kivándorolt Izraelbe, azóta is ott él. Kamaszkora óta szenvedélyes amatőr fényképész. Bogarak, madarak érdeklik elsősorban, rengeteget utazik, és hát a könyvet sem veti meg.

Galambos Tibi alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Galambos Tibi alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

2. Pekingi cica (2016)
=============
Sok macska van Bejing nyilvános parkjaiban, jól felöltöztek a hűvös időjáráshoz megfelelően.

3. Műtornász cica (2018)
===============
Gyönyörű ezüstszürke bundájában elegáns léptekkel jött a kerítés élén.

4. Tavaszi cica (2015)
=============
Puhán sütött a tavaszi nap, virágzott az amarillisz, és ott jött a fekete cica.

5. Sunyi cica (2005)
============
Annak idején délfenyő volt a kertünk sarkában. Egy szép reggel egy betyár kinézésű alak jelent ott meg, nem játszottunk, de azért fénykép készült róla. Ahogy mondani szokás, a szeme sem állt jól!

6. Sanghaji cica (2010)
==============
Yu Yuan Kert neve a boldogság kertjét jelenti. A vörös cicának ez kétségtelenül megvalósult, ahogy ott elmélyülten figyelte az aranyhalak úszkálását.

7. Citromos cicasaláta (2007)
==================
Fiatalok voltak barátaink amikor ez a kép készült róluk éppen citromszüretkor.

8. Masszírozó cica (2017)
===============
Megfájdult hátamnak jót tett ez a kezelés. Galambos Dávid felvétele.

***

Galambos Tibi elektromérnök, a romániai Temesváron született és nevelkedett. Ugyanott szerezte a diplomáját. 1988-ban kivándorolt Izraelbe, azóta is ott él. Kamaszkora óta szenvedélyes amatőr fényképész. Bogarak, madarak érdeklik elsősorban, rengeteget utazik, és hát a könyvet sem veti meg.

Add hozzá a magad frappáns helyzetjelentését a többiekéhez, kikerekedik egy kollektív “barométer” arról, hogyan érezzük magunk május közepén.

***

Gergely Tamás: Számomra nehéz így, a kánikula szélén a gondolataim összefognom: egyik szemem sír, a másik nevet.

Puskás Zsolt: Hááát? Nem.

Ágopcsa Marianna: Nálunk, Szatmárnémetiben átmeneti lehűlés van. A fagyosszentek csak most értek ide, úgy látszik, nálunk minden késésben van.

Muhi Sándor: Szeretem a feliratokat, de a tartalmuknál a hangulatuk sokkal jobban érdekel, gyűjteményem van falfirkákból, padfirkákból, testfirkákból. A fenti hangulata nem vidám, sőt.

Gergely Tamás: Falfirka máskor is jöhet.

Nászta Katalin: rengeteg eső esik
mellettem a főnök szavai zuhognak
valaki nem akar megismerni
hol akarnak hol nem akarnak
különben öreg és kövér vagyok
jóllakott ráncos „csecsemő”
annyi mindenért aggódtam
túl sokat
közben a fű mintha húznák
úgy nő

Boncföldiné Fogarasi Anna: Bőrig áztam, amíg a kis szomszédomat elvittem az oviba! Úgy tűnik, ma nem áll el az eső! Tudom, májusi, meg aranyat ér, de már lassan közlekedni sem lehet az elhanyagolt elvezetők miatt! Szomorú az idő, de én nem leszek az!

Szele Tamás: Vihar után, földrengés előtt állunk. A barométer esik. Északkeleti monszun közeleg.

Galambos Tibi: Túl érdekes idők járnak. Érthetetlen, csak az világos hogy zaklatják a masszát.

Gízá Efhadez: Ez legalább annyira nem vicces mint a Transalpinán (és bárhol máshol) a nagy nemzeti felirat, hogy Basarabia pământ românesc.

Bugovics Gyula: Erdély már úgy száz éve Románia része. Tessék ezt megszokni. Az EU-t azért találták ki, hogy a légies határok ne jelentsenek akadályt. Lehet irredentáskodni, nacionalistáskodni, keménykedni, de annak háború lesz a vége.

Gergely Tamás: A téma nem Erdély, csak a fotó figyelemkeltő, mint szokott lenni.

Bugovics Gyula: Értettem, de nekem ilyenkor nem a dizájn a fontos.

Gízá Efhadez: Valahogy manapság jobban örülök, hogy Erdély (és Partium) Ro-mánia része és nem mAgyarországé. És ebből nem az következik, hogy az első jobb a Deákné vásznánál… sajnos mindkét államom vastagon megéri a pénzét. Olyannyira, hogy néha hót komolyan mindkét állampolgárságomról le szeretnék mondani (csak bonyolult, macerás folyamat… és utána persze még húzósabb megszerezni a tuvalui állampolgárságot, mármint, hogy ne lógjak a levegőben, addig is, amíg Elon elintézi nekem, hogy Mars Köztársaság polgára lehessek).

Eugénia S. Lee: 32 fok van, a forró levegő tolja maga előtt a holnapi eső páráját. A sokadik kávé sem elég az ébredéshez, mégis csupa optimista várakozás ül a hegyen.

Stegbauer Tibor: Most a Csíksomlyói kegytemplomtól jövök. Hangulatomra rányomta magát a rend, úgy a kinti, mint a belső. Belül magamban is rendet teremtettem és eszemben sincs azt felrúgni azzal, hogy azon elmélkedjek mi minek a része. Most az egyszer én magamnak vagyok fontos, a többi, ha van jó sok ideje rá, hát várjon.

Székely Ervin: Erről a feliratról az a régi vicc jut eszembe, amikor az egyszeri székely elmegy Budapestre, az állatkertbe. Amikor hazajön, mondja a komájának, hogy látott zsiráfot. „S aztán az milyen?” – kérdezi a koma. „Hát tudod milyen a Mózsi bá’ lova?” „Igen” „No, a zsiráf, az nem olyan.”
Eszembe jut áldott emlékű tanárnőm, Széles Mária, aki azt magyarázta nekünk, hogy tagadással nem lehet meghatározást adni. Nem határozhatjuk meg a széket azzal, hogy az nem olyan mint a kombinált szekrény. Ha Székelyföld nem Románia, akkor mi? Nekem lennének ötleteim, de nem akarom elvenni a főállású székelyek kenyerét. Viszont a felszínes, kizárólagosan tiltakozó, tagadó, handabandázó, szentenciákban fogalmazó, populista politikai retorikák már nagyon fárasztanak, s úgy látom, hogy nincs mit tenni ellenük. Mert az, hogy „Székelyföld nem Románia” sokkal rövidebb és közérthetőbb üzenet, mint amit én itt fentebb elkövettem, ezért nem csoda, ha a többség ezt a jelmondat választja.

Gergely Tamás: Ivan Karamazov nevében: Elkeseredett és reménykedő, Gulliver és Don Quijote.

Schunk Péter: Amikor a miértre a “Miért ne?” az adekvát reakció.

Kapcsolódó oldal:

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 2.

KOLLEKTÍV KOZÉRZET 3.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 4.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 5.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 6.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 7.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 8.

A sivatag egy külön világ, tele csodákkal.
Nem minden sivatag homokdűnék sorozata az égő nap alatt. Kövek, érdekes növények, különös állatok hazája.
E képsorozat Izrael déli részén készült néhány éven át, számos kirándulás alkalmával.

Galambos Tibi: Magányos akácia (2010)

Az Eilat hegységben a rózsaszínű sziklák gyakoriak.

Galambos Tibi: Csigatemető (2017)

Ha egy növény feladja a küzdelmet, egy egész sereg élőlényt visz el magával.

*

Galambos Tibi: Földhöz tapadva (2015)

A sivatagi növények élete nem könnyű. Minden csepp víz számít, a hőmérséklet bolond változásai az éjszaka és a nappal között különös túlélési technikák fejlesztését követelik meg.

Galambos Tibi: Sivatagi gekkó (2016)

Kedves és kíváncsi egy állat. Jó ideig néztük egymást, nem félt tőlem, igen közelről tudtam fényképezni. Párja ott volt nem messze tőle, ha figyeltek, ott lapul egy kicsit feljebb a sziklafalon.

Galambos Tibi: Akácia ritka árnyéka (2016)

A tűző nap alatt az a kevés kis árnyék aranyat ér.

*

Galambos Tibi: Kapri-cserje (2016)

Kövek hasadékában is megnő, levelei aprópénz alakúak.

Galambos Tibi: Napkelte a Ramon kráter szélén (2015)

Ahhoz, hogy napkeltekor a kráter szélén lehess, igen korán kell felkelni. De a látvány igazan megéri.

Galambos Tibi: Tüskefarkú gyík portré (2016)

Állítólag 70 cm hosszúra is megnő, de ez a barátunk fele ekkora volt. Egymásra pillantottunk, megértettük hogy bántani egymást nem fogjuk, erre ő szépen pózolt mintha előre tudta volna, hogy valamikor tiszteletreméltó helyen jelenik meg majd az arcképe.

Galambos Tibi: Kapri-cserje (2017)

A sziklafal dísze, fehér virágainak lila színű porzószálai vannak.

Tódor Zsuzsanna fotója

Gergely Tamás: Én úgy gondolom, az élet olyan, akár az olimpiai játékok, sok a vesztes.

B. Tomos Hajnal: Apropó REVOLUTION: a minap olvastam egy érdekes beszólást.”Némelyek csak akkor vesznek tudomást a forradalmakról, amikor már bekerültek a történelemkönyvekbe”.

Szele Tamás: Rosszul. Mindenféle bajom van, ami magánügy és sok olyan bajom is van, ami közügy. Ámde a közügyekhez egyik politikai oldal szerint egy okból, másik szerint más okból nem lenne szabad közöm legyen, azt viszont magánügyeim súlyos megsértésének tartom, hogy mindenféle képzelt jogokon bele akarnak szólni a közügyeimbe.

Paschall Benkő Gitta: Tegnap volt a kölyök először suliban. Minden kezdet a legjobb, csupa bizakodás és öröm.

Nászta Katalin: Mindig tudtam, hogy fecske vagyok, és egyszer majd forradalmat csinálok. Meg is tettem, nem lett jó vége. Miért hogy minden forradalomnak, mindig halál a vége?

B. Tomos Hajnal: Az a forradalom, amit Te csináltál nem halt meg, sőt……még mindig töretlenül folytatod.

Nászta Katalin: Köszönöm, Zorica általában beszéltem róla…

Almási M. Anna: Most csapkod a sors, de mint mindig megerősödve jövök ki belőle, hiszem.

Eugenia S. Lee: Jól. Megjött a férjem, és hozott belga pralinét meg camembert is. Lehet az élettől ennél többet kérni?

Stegbauer Tibor: Földbe verve. Egy magát liberálisnak nevező romániai politikai párt, kinek főnöke magyar nevet kénytelen viselni, csak addig szabadelvű, míg a román nemzet érdekeit védi, és ha egy magyar iskola alapítása azzal ellentétes, akkor azt megtámadja, meghiúsítja, s ha az a magyarságnak nem tetszik, hát legyen az ő problémája.

Szuhay-Havas Marianna: Az utóbbi időben többször is eszembe jutott az alábbi vers, mert időszerűbb, mint eddigi életemben bármikor.

Louis MacNeice: Hol az igazság?

Hol az igazság? – kérdi Pilátus.
Nem vár feleletre.
Kettőzd a tétet – mondja az óra
a táncosnak, aki már öregedne.
Kettőzd az őrt! – így szól a Hatalom
s határokat szabat.
Lyukak az égen– mondja a gyermek,
ha nézi a csillagokat.

(Vas István fordítása)

Abafáy-Deák Csillag: Valami frappáns mondat kellene. De most éppen a következő kötetemben megjelenő novelláimat sűrítem, húzok, húzok, húzok, és most ezért húzom ki magam ebből a felhívásból. De nem végleg.

Keszthelyi György: Ez plágium. Singura soluție încă o revoluție.

Nászta Katalin: Az inca miatt nem az. Bár az inkákat nem kérdeztem

Keszthelyi György: Elég régi, kiábrándultságból fakadó román szöveg.

Hegedűs Lajos: Hunor RESPECT EXISTANCE
or
EXPECT RESISTANCE

Galambos Tibi: Tanulás ideje a Csendes-óceán partján. A forradalom nem egy megoldás. Elkeseredésben kezdődik utána valami undokság a hullámok felé kerekedik és az álomból lidérc lesz.

Kapcsolódó oldal:

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 2.

KOLLEKTÍV KOZÉRZET 3.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 4.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 5.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 6.

KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 7.