2024-11-25
Gergely Tamás: FÉLNEK MIND
Hátráltak mindketten, azaz együtt. Vadmalac meg Malacka. Nem volt náluk fegyver, sem golyóállómellény, dehogy. Se konyhakés, még fakanál sem.
Hátráltak.
Gondolatban hátrálnak, vagyis a gondolataikban.
Egyszerre Vadmalac megáll, szól Malackának:
”Te, ott va...
Keszthelyi György: Záróra
Keseregni illik
a kajla fák tövében.
Annyi kő, vésett, fekete tetem,
évszámok, névsorok, statisztika,
vigyázzállásban, kötelező módon,
mert erre késztet a csiszolt nosztalgia.
Pedig itt egyetlen lakó sincs,
halmazállapotok vannak, statikus kötődés,
sej...
Almásy Zsuzsanna három verse Nyírfalvi Károly költő, író, a Lenolaj.hu szerkesztőjének emlékére
Utánad maradt
Karcsi
Nem tudom mikor és hol érnek el szavaim
De villámként küldöm őket utánad
Szaggat a szél és őrjöngve sikít az eső
Madarak köröznek némán a kémény körül
Szárnyuk reményvesztetten feszül a vihar ellen
A szobában meleg van és csend és b...
Mórotz Krisztina: Ritmus
(tanítás fiamnak)
A földből kikelő búza, a szakadékba
lezúduló víztömeg, az ég kemény
és mély kékje, a duzzadó szőlő:
egy és ugyanaz mind.
A zöld szín ezer árnyalatának
tobzódásával csillognak a mezők.
Ritmusra táncol minden: a szántóföld,
a paraszt sz...
Maróti Ildikó írása
Tömött buszon ülök, mellettem két fiatal orvos beszélget, reménykednek, hogy most, mivel nyár van, kevesebb lesz a beteg. Egy nagymama, ölében unokájával meglátja, hogy egy ablakon beszálló tollpihét szedek le magamról. Gyógyítja magát, látom, bólint szakértő ...
Andróczky Gabriella: Fényes Szelek – történet a múltból
Van egy elméletem, ami igaznak tűnik. Íme...
A Földünknek különböző kisugárzásai vannak. A napunk bizonyos sugárzásai vitamin termelők, stb. A világűr is sugarakkal pásztáz bennünket. Ezekben a sugárzásokban van életerő, és egy csomó hasznos, sőt nélkülözhete...
Hornyik Anna: A félsziget
A birtok közepén egy mesterséges tó pihent, mesterséges félszigettel a közepén. A tavat sás- és nádkerítés vette körül, néhány szitakötő repdesett a föld felett. A délutáni napsugarak szelíden simogatták a félsziget közepén szomorkodó fűzfa leveleit. Emma a si...
Hajnal Éva: Se szó, se dal
Szempillám mögé rejtelek,
szívemben még lángoló kutak,
minden létezés hangja hív,
most mégis hallgatok.
Nem kell már semmi,
se szó, se dal,
csendszólamok zengnek dallamot,
nyitott tenyerem a semmiben kutat ...
... talpad nyomán hűvös csend andalog.
**...
Gergely Tamás: CSAK NÖVÉNYEK
Vadmalac komája áradozott már kora reggel: hogy milyen szép a természet, hogy tó meg harmat, mezítláb haladt át a mezőn.
Jó, hát akkor Vadmalac meg merte kockáztatni a kérdést. Előbb ugyan leültette a komáját:
”Teee, komám, ahhoz mit szólnál, ha mi, emberek ...