2024-11-25
Kapui Ágota: Halottak napja előtt
Végtelen ősz szitál a fák között
komor eső gombol ránk álmokat
amíg magunkba nézünk szüntelen
addig nem látunk tisztán másokat
mécsest gyújt szívünkben a szánalom
s a sejtelem most bennünk kalapál
mert emlékük gyakrabban látogat
és mementójuk fújja a ha...
Csák Gyöngyi: Telefonbeszélgetés
Hangodtól
a telefon is átmelegedett,
úgy tartottam kezemben
mint egy búgó,
szelíd galambot.
Megéreztem
árvaságod tüneteit
szerelmem
csillagrendszerét
elmondani hogy tudom;
tömjénként füstölög
az idő éjszakánkban el,
boldog lehetsz:
belőlem ennyi m...
Keszthelyi György: Arculatok háza
Hat óra tíz perc – a lelki szegények
bennem szunnyadnak kereszbe-kasul,
ám boldog egy se lészen,
mert az én országom nem a mennyeké.
Áttekinthetetlen, jutányos tél vagyok,
sehova tartozó gardrób, vasajtók
mögé zárt, oldatlan arculatok háza.
*
Merre...
Gergely Tamás: Várja Malackát
Várta Malackát. Félrehúzta a függönyt a nappaliban, onnan belátta az egész metrómegállót.
Túl korán ült le, hát bámulta a fák sárgáját, hogy ősz van, telik az idő, ott van a a bizonyíték.
A peronon két tizenéves lány várt, az egyik nem fért a bőrébe, táncolt...
Hornyik Anna: Elfelejteném
Zsuzsának az ősz beköszönte mindig nehézséget okozott. Nem is az időjárás nyomott mivolta, hanem a feltóduló emlékek özöne volt elviselhetetlen számára, ami a halottak napjához közeledve, még mélyebb sebeket ejtett rajta. Neki nem az év egyetlen napja volt gyá...
Gergely Tamás: VAD
Kapdosott a feje körül, mint akit a méhek megtámadtak. Vadméhek, darazsak. Vadméhek Vadmalacot.
De nem darazsak voltak, s még csak nem is vadméhek, mindössze vad gondolatok. Vadmalac meg abban a periódusában nem akart kitűnni a többiek közül. Sőt, elvegyülni ...
Maróti Ildikó: Az örömről
"Tudjuk, mik vagyunk, de nem tudjuk, mivé lehetünk" - így Shakespeare.
A kis ötödikes sem tudta, mikor játszótértervezést adtam feladatul, mert folyton azt hajtogatta, hogy az a baj, hogy nekem semmi fantáziám nincs, mert vagy jó jegyre hajtok, vagy azért csi...
Hornyik Anna: Évszakok
Kietlen a táj
szürkén süt a napsugár
didereg a nap
fagyoskodik az élet
csíra ébred a szélben.
…
Sokadjára szül
az ősanyatermészet
egyszer elalél
másszor meg már felébred
állandó forradalom.
…
Rügyek takaró
alatt sejtelmeskednek
kipattan a lét
ha...