2024-11-25
Para Olga: Az anyák tehetetlenek, ha nagyobb Erők parancsolnak…
1989 decemberében a fiam Szebenben volt katona. Disznóvágásra vártuk, 18-án érkezett haza, Szilágylelére. Még szerencse, hogy elengedték. Egész nap az apjával pusmogtak, politizáltak, oda sem mertem figyelni...
Másnap utazott vissza, elkísértem. Alkalmira v...
Nászta Katalin: Írás közben…
Azzal akartam kezdeni, hogy a leg… és itt megálltam. Miért akar az ember mindig olyan nagyot mondani? A legjobb, a legszebb, mindig a leg-gel indítunk, mintha nem lenne elég a jó, szép, stb. Fokozás nélkül. Csak úgy, önmagában. Mert akkor nem figyel fel rá sen...
Gergely Tamás: Rászól a komára
”Te őrült!”, kiáltotta Vadmalac a komájának. Nem szokott ilyen brutális lenni, de most a félelem a hangját meghozta.
Az történt ugyanis, hogy a komája előbb megkérdezte Vadmalacot, mit kívánt a Jézuskától az új évre. Mármint ajándékot.
”Nyugodalmat!”, válasz...
Paulovics Tamás: AZ UTOLSÓ GONDOLATOM
Ha majd nehéz lesz eljutni az asztaltól az ágyig,
mikor nehezen tudom már kinyitni a konyhaablakot,
azért még hallom minden hajnalban a rigók énekét.
Amikor csak álmodni tudok a suhanásról a Tisza-gáton.
a ragyogó pirkadatot, a madarakat repítő júliusi
re...
B. Tomos Hajnal: AJÁNDÉKOM
"Senkinek semmivel ne tartozzatok,
hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek."
(Pál apostol)
Idén csak egy-egy szót
nyújtok át szeretteimnek
egyszerű fehér borítékban,
csomagolás,
ezüstös szalag,
okosan kimódolt csokor nélkül
azzal, hogy együtt nyis...
Gergely Tamás: TÍZ
Mikor a komája belépett, Vadmalac éppen az ujjait számolta. Azaz a két patáján számolt, egy is elég lett volna. Arra próbált visszaemlékezni, melyek voltak életének igazán boldog évei. Eljutott ötig, Malacka segítségével a féltucat kilett, ám ott megakadtak.
...
Jóna Dávid negyedpercesei 5.
Ma délelőtt néztem a hazai népszerűségi statisztikákat. Leesett az állam.
*
Egy kis éttermet nyitott, s a költő apja után elnevezte Szó-fogadónak. Állítólag a fater ellenezte.
*
Annyi köze van a versíráshoz, hogy múltkoriban egy órát parkolt az Alk...
Szuhay-Havas Marianna: Szerelem
Hol bolyong, tekereg
elveszett jele?
Helye üresen kong,
mert eltűnt a VELE.
Ő mellém néz és leül,
megváltoznak a tárgyak,
valami nyúlik és terül,
idegen árnyak fájnak.
Már itt van AZ,
és nem is megy el,
a kerti fákra hó havaz,
piszkosan néma lepel,
...
Maróti Ildikó: A boldogságról
Idős férfi monológjából egy József Attila vers töredékét hallom ki, aztán abbahagyja a beszédet, belenéz az utazóközönség szemébe - mármint azok szemébe, akik nem sütik le szemérmesen - és azt kérdezi némi támadó éllel a hangjában:
- Mi a boldogság? Hol a bol...
Nászta Katalin: Szűrd át
vajon mire gondol?
nem kérdezhetem
azt gondolom rám gondol
de el nem hihetem
azt mondja ezt illik
és így cselekedni
vagy azt hogy nincsen
kinek tetszeni
hogy önmagadon
szűrd át a szavakat
ne tékozolj azzal
hogy mások szavára adj
amikor te vagy aki
...