2024-12-25
Vers (10 talált bejegyzések)
Nászta Katalin: Lakoma
nem az a baj, hogy mindig előre kell menni
hanem, ha nem nézünk hátra
emlékezni
honnan jöttünk
és hova kellene tartani
ebben a világban
kicsúszunk magunk alól
bele a pácba
aminek rendeltetése
emészthetővé tenni a falatot
a lakomára
amin az ellenség
...
Shogór Susana: Furcsa vers
Még nincs vers,
de írom.
Szavak papíron.
Rejtőzöm mögöttük,
én is vagyok,
meg nem is én vagyok.
Az lettél mi lehetnél?
Az lettem mi lehetnék?
Tehetném jobban.
Tehetnéd jobban.
Ne várjunk figyelmeztetésre
az égő csipkebokorban.
Vers lett.
Megírtam....
Hegedűs Rita: Néha
sír a lélek csendben bántottan
számkivetetten
áldásnyi könnycsepp hullik
lator-sebzetten
karom már rég madártollú
szárnyaszegett
de leplem, rongyos terítőm
még csipkeszegett
az ágyékkötő színtelen
és vérizzadt lett
a talpra szegett lábfejem
kínzó bé...
B. Tomos Hajnal: TALÁLKOZÁS
Azzal kezdtük,
hogy alaposan kielemeztük egymást:
egy-két óra alatt az arc vonásait,
az áll meg a szemöldök vonaglását,
újabb percek során
a haj állagát, a torokköszörülést,
meg az agy légtartalmát-
legtovább tartott
az érvek lebontása és desztillálása...
Oláh Tamás: Reinkarnáció
Épp oly örök és veszendő
közönyös és lelkes
fényre éhes újszülött
idegen vagyok a Földön
mint bármi más foszló
pusztuló anyag sziklakő
zöld-csíra töviság
ami bennem jövő-reménnyel
összegyűlt
s por-hantból a szaporaság
hajnal vérszínében
elkülönült
...
Istenes Tibor: Nem keresem már magam
A tudat előtti létezésben keresem magam,
Időhurkokon cikázó anyagérzetek között.
Krisztust feszítve és tagadva,
Halál és feltamádás mögött.
A szubsztancia magához láncol,
A lélek anyagba zárt reakció,
A szellem szárnyal csak szabadon,
Mint egyedüli ...
Nászta Katalin: Ölelések
annyi szót írtunk le idén
egymásra rakva
vagy egymás mellé
annyi ölelést engedtünk el
egymás nélkül
egymás felé
hány vár még ránk jövőre
sarokba állítva
megbüntetve
mint akik tévedésből jöttek
szeppenten várnak
végzetükre
mégis mindennek ellenére
...
Hegedűs Rita: Ünnep után
Összetört karácsonyfadísz
kucorog meztelen
a sarokban pókkal kokettál
félőn, nesztelen.
Elhunyt a fény, kialszik már
a rőt parázs
dolgára fut mindenki most
csonka a varázs.
Kopasz utcai fák tűrik az
izzó fényeket
kifestik olykor a bánatos
a kék eget...
Paulovics Tamás: AZ UTOLSÓ GONDOLATOM
Ha majd nehéz lesz eljutni az asztaltól az ágyig,
mikor nehezen tudom már kinyitni a konyhaablakot,
azért még hallom minden hajnalban a rigók énekét.
Amikor csak álmodni tudok a suhanásról a Tisza-gáton.
a ragyogó pirkadatot, a madarakat repítő júliusi
re...
B. Tomos Hajnal: AJÁNDÉKOM
"Senkinek semmivel ne tartozzatok,
hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek."
(Pál apostol)
Idén csak egy-egy szót
nyújtok át szeretteimnek
egyszerű fehér borítékban,
csomagolás,
ezüstös szalag,
okosan kimódolt csokor nélkül
azzal, hogy együtt nyis...