2024-12-25
Vers (10 talált bejegyzések)
Oláh Tamás: New York-i képeslapok
Mottó:
Nagy léptekkel a város mélyére szállok,
Hátam hajlott, szívem fásult, lelkemben lángok”1
1.
Ámulat-teli szemmel lesem a kikelt csodát,
hogyan töpörödnek tipegő sorokká a fák.
2.
Az órák csekélyke keggyel peregnek,
csonkig égnek a térkép vesztett...
Sapa Brown haikui
hallgat a Duna
csak pár sirályka mesél -
mindegyik másképp
*
párnámon tiszta
igaz könnycseppek dísze
- épp mint a harmat
*
HALLOWEEN UTÁN
töklámpás virít -
kiégett utca zajban
még pár mécses ég
*
kietlen réten
hullt nyár illatot kaszál
- rágcsál...
Csák Gyöngyi: Érzéki csalódás
A ház előtt
várakozó autóból
sötét alak bámult
ablakomra hosszan,
csakis te lehetsz,
súgta a szívem
rászántam magam,
rohantam történetünk elébe
formálva a szemérmesen
hívó szavakat akkor,
ám helyed helyén
egy fejtámla ült,
az meredt rám az autóból....
Kosztolányi Mária: örökségeim
tél volt akkor is szél fújt hó esett
Nagyapám kucsmáján fehérlett a hideg
megült bajuszán a lehelet bársonya
én voltam vagy a tél ki mosolyt csalt oda
kétszer melegedtem mondta nevetve
és kisbaltáját a sarokba tette
örökségem lett az erdő és az élet
éve...
Hornyik Anna: Színek között
zöld tűlevélen
nyugszik a hópihe
fehér varázslat
fut az ünnep elébe
ezüst színű csodálat
***
vörös égboltból
fehér hó szállingózik
alvó természet
korán besötétedik
hideg lesz az éjszaka
Hornyik Anna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Hornyik Anna író...
Paulovics Tamás: DE RÉGEN VOLT, DE RÉG…
Sziporkázó fenyőfa állt a kopott,
lehangolt zongorán,
sziporkáztak a csillagok is,
és puhán suhant a szán.
Csillámló hópihék,
csendült a csengő,
zengett az ének.
De régen volt, de rég.
Horkanó, fújtató lovak,
suhant, suhant a szán
már az égig szállt ...
Nászta Katalin: Rajtad is
tudod mit jelent a szeretet?
félrehúzódni mikor más szerepel
helyet adni neki
nem félrelökve
hogy én is itt vagyok
meghúzni magad a sötétben
tudva
eljön majd a te időd is
csak ki kell várni
nem más rovására tenni bármit
ahol ő tündököl
a fény nem ke...
B. Tomos Hajnal: LÁNCSZEMEK
Valaki búcsúzáskor ránk hagyta
a hegyi ösvényt,
a Bach-kottát,
néhány Petőfi-verset,
mert épp mi jöttünk mögötte,
csörögtünk nyomában,
mint soron lévő láncszemek,
s aztán sokáig laktunk a sírján -
egész földgömbnyi
síron lépkedünk,
rajtuk ébredünk,
...
Mórotz Krisztina: Madárrá lett
mama vette észre a fecskéket
szelesen futott ki a nyári konyhából
madaraim hát itt vagytok jöttetek
szeme bepárásodott nevetett
tszvít tszvít hívta őket pörgött az udvaron
mint kislányként amikor emelte az eget
isten hozott kis fecskéim megjöttetek
kék ...
B. Tomos Hajnal: AKÁR AZ EMBER
Néha állsz és arra gondolsz,
a nap is megöregszik:
töpörödik percről percre
a mutató kattogó léptére,
akár az ember.
Mondom, csak állsz ott,
egy ablakban és nézed,
mint tompulnak a színek
s alvad ellobbant szürkébe az ég,
akár az ember.
Nézed a z...