2024-12-21
Vers (10 talált bejegyzések)
Madeline Barna: Polaroid
Hatvan tükör a parton,
ez a tükörpart,
névnapi virágszirmok gyűlnek,
a hullámok opálszínűek,
kagylók nyitják testüket az égnek,
a szerelem mászkál, maszkja a kezében,
postaládát hoz a víz, belseje üres,
szívig ér a homok.
Szirtes András: A csoda körbeölel
Sokaknak e szürkeség nyomasztó
Nekem csodás puha lágy ölelkezés
A cseppek birodalmában üdülés
A rövid nappalok matt fényajándéka
Illan szemembe miközben
Minden csotog toccsan köröttem
Meghempergőzöm a sárban
Felnyalom a fákon ringó ezüstcseppeket
És né...
Nyírfalvi Károly: Orromban még
Állok a napon.
A föld még fagyott.
Mire ideér a szomszéd házból,
a talaj már alkalmas; rúgjuk a
bőrt, ablakok törnek, marad a könnyebb
gumilabda: pattog, míg ki nem durran.
Veszünk másikat. Piros alapon
fehér pöttyök; nap süt, elhalványulnak
a foltok...
B. Tomos Hajnal: MINT HÓBAN
Csak menni hangtalan
elemek pillája alatt,
nem rohanni valakihez,
időpontban ott lenni,
nem valahová befutni,
az utolsó percben,
mint pályaudvarra,
csak puhán lépdelni,
mint mikor
ösvényt taposol
az első hóban.
B. Tomos Hajnal: Betűtávlat
Nem baj, ha lehull
a tekintet,
ha elsorvad a szem,
mely ma még
látta a folyó fodrát,
csak megmaradjon
a meder s benne
az örök sodrású ár -
az elmés é
és a kis hasas bé
száz év múlva is
ugyanazt üzenje
a nyelvemet értőnek,
amit ma leírtam
ne...
Nyírfalvi Károly: Nyúló perc
Ha felszeleteled a folyamot,
egyként a folyamatot, miképp
tortát, vagy foszló kalácsot,
a megvilágosodás egyetlen pillanat.
Mindez csak fényeskedő tévedés.
Porló kavics a bizonyosság ösvényén.
Márffyné Horváth Henrietta: Minden és semmi
Jól eltűntél, mint a meg sem fogant pillanat.
Homályos kép, csak egy távoli mozzanat,
melyet tőled megkaptam,
s maradt a kihűlt paplan.
Azt szorongattam gyermeki örömmel
- mintha sosem lett volna karácsonyom -
de hittem, enyém vagy zömmel,
vagy ha még n...
B. Tomos Hajnal: ÁTMENET
Hajnalban, mikor
a metsző űrt
kezdi belakni a fény,
völgyekkel árkolt
szikla-koponyákról
úgy száll fel a köd,
mintha nyújtózó agyról
oszlana puhán az álom -
aztán lesz minden újra
emberi talppal mérhető,
frissen vájt lövészárok....
Keszthelyi György: Lélekszonett
(Irvin D. Yalom nyomán)
Beismerem, megérintett a gondos,
szamárfül nélküli, szinte odaadó
alapossággal egymáshoz tapadó
papírköteg. Megérezted, hogy fontos
lehet számomra Dalma és Matthias…
ki tudja pontosan, mi honnan indul,
képlékeny napjain mivé ...
V. Horváth Anna: ELKÉSETT SZERELMES VERS
(FÉRJEM EMLÉKÉNEK)
Válladon kigyúló fények.
Szikrázó száz rubint-virág.
Körötted szürkül
a színét vesztett,
az elfásult világ.
Válladon alusznak a fények.
Elsápadt száz rubint-virág
alkonyi árnyban nyugszik körötted
s elhalkul, csendben a világ.
...