2024-07-26
Vadmalac félpercesek (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: MOTOLLA
Mintha parázson feküdt volna, úgy forgott, forgolódott az ágyban. Vadmalac.
Malacka nyugtatta:
- Nyugodj meg, Vadmalac!
Ám nem ért el eredményt.
Kismalac is közbeszólt anyját utánozva, inkább hogy kacagjanak:
- ”Nyugodj meg, Vadmalac!”
Ám a megszólított ...
Gergely Tamás: KI A GYILKOS?
Ebédnél Vadmalac kifejtette, hogy ő valakinek az arcából meg tudja állapítani, ki ölné meg őt, amennyiben úgy hozná a sors. Az arcból meg a pillantásából.
Kismalac érdeklődő szemmel nézett az apjára, Malackát is meglepte a kérdésfeltevés, de csak a koma szólt...
Gergely Tamás: MODERN MŰVÉSZ
Vadmalac modern művésznek képzelte magát. Rövid, ám intenzív töprengés után előállt a konceptjével: egy nagy vécépapír-tekercs lenne, illetve kinagyítva.
”Képzeld el - mondta a komájának -, tízszer tíz méteres nagyságban. Illetve lelógna belőle.”
Komája éppe...
Gergely Tamás: KONCEPT?
Vadmalac egy papírlapot nyújtott át a komájának. A lapon egyetlen szó állt:
”Szia!”
Ahogy kellett: felkiáltójellel.
Továbbá megkérdezte:
”Tudod, mi ez?”
Törte a fejét a koma, törte. Megforgatta a lapot, figyelembe vette Vadmalac művészi hajlamát, végül ki...
Gergely Tamás: KROKODIL
– Olyan, mint egy krokodil, egy óriás krokodil.
A társának mondta ezt Vadmalac, Malackának, amikor a házukkal szemközti szigetről beszéltek, s valóban: olyannak tűnt az, mint egy nyugvó, azaz prédára leső hüllő.
No, de felkapta a szót a Koma, lehajolt Kismal...
Gergely Tamás: PEREL
– No, megállj! – mondta Vadmalac, csak úgy, bele a levegőbe, Malacka éppen körülötte foglalatoskodott, mégis érezte, hogy a mondat nem neki szól. De kinek?
Az nem lehet, hogy álmában viaskodik, hiszen már meg is reggeliztek.
Talán gyerekkori viszályból szólt...
Gergely Tamás: Hány óra?
Vadmalac összetette két tenyerét, azaz egymás mellé a két kezét, tenyerét arca felé fordítva.
Mintha imádkozna.
Mintha egy órát tartana, faliórát például, miután beállította. Vagy mintha nagyapja ezüstfedeles zsebóráját, féltve őrzött családi ereklye.
Gondo...
Gergely Tamás: BUBORÉK
”Meghalt bennem a gyermek!”, kiáltott fel Vadmalac. Gondolatban csak, ám elkeseredett-őszintén. Félreértés ne essék, Vadmalac kan, s már korban is előrehaladott, szisszenetét úgy értette, hogy elvesztette játékosságát, gyermeki kíváncsiságát, agya szürke felnő...
Gergely Tamás: ELILLANT
– Így ni – mondta a Koma –, egyből kikapta! Mutatta is: nyoma sem maradt, szélsebesen eltűnt.
Az Időről volt szó, hogy az az éveket, a Koma éveit, mintha két kezében tartotta volna a károsult, eltüntette.
Ha felháborodott volt a hangja az előbb, mire megemés...
Gergely Tamás: FÉLMOSOLY
A kiindulópont, illetve alapjelenet az volt, hogy Malacka megsimogatta Vadmalac arcát. Attól a megsimogatott elmosolyodott, és behunyt szemmel, s már félálomban a mosolya lassan húzódott vissza. Fokozatosan.
Amiből Vadmalac filozófiát csinált másnap: kérdezte...