2026-03-10
Vadmalac félpercesek (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: NYUSZI
Vadmalac a nyulakat nem szerette. Látni se, ha egy-egy felbukkant a lakása közelében, elhajtotta.
”Hess!”
Jobbat nem tudott, hiába mosolyogtak rajta. Nem tanították meg, hogyan kell, a családban nem volt szokásos a nyulak hajkurászása.
Megértették viszont a ny...
Gergely Tamás: KÖLTÉSZET NAPJA
Vitatkoztak, hogy amit a Koma mondott, vers-e?
”Az ígéret szép szó,
ha megtartják, úgy jó!”
Vadmalac szerint, ha ez egyáltalán vers, akkor az emlékkönyvbe való.
”Hiszen rímmel.” Így mondta: ”rímmel”, de értették mindketten, miről van szó.
Vadmalac fő kif...
Gergely Tamás: BOGLÁRKÁVAL SZEMBEN
Reggelizett Vadmalac, szemben a virággal. Nagyfejű boglárka, ranunculus. A virág az asztal túloldalán, és mindössze ketten voltak.
Nem köszönt neki, de figyelte. Úgy bámulta, mintha ismerősök lennének.
”Sárga, mondta magának, vagyis színe van.”
Majd született ...
Gergely Tamás: ÁPRILISNAK BOLONDJA
”Na képzeld el!, meséli felháborodva Vadmalacnak a komája, azt mondták, hogy ha felmászok a toronyba, kakukktojásra lelek…”
”És?”
”Hát fent nem egy rút varjú fogadott?! Úgy megkárogott, majd leestem!”
Vadmalac elröhintette magát: ”Hát nem kell olyan naivnak le...
Gergely Tamás: FÁZÓS VEREBET
Látott egy fázós verebet. Borzolt tollával az kétszer akkora volt, mint valójában lehetett.
”Mekkora lehet? – tette fel a kérdést magamagának Vadmalac, félfogamra sem tudnék belőle levest főzni…”
Na jó. De hogy az milyen zseniálisan kitalálta! Hogy felborzolt ...
Gergely Tamás: HÁNY HÉT HÚSVÉT?
Vadmalac ordítozva ébredt. Álmában ugyanis közeledtek felé frissen nyúzott bárányok. Egy futószalagra voltak felkampózva, rémisztő hatást keltettek.
Malacka sok mindent megpróbált, simogatta a halántékát Vadmalacnak, dörzsölte a homlokát. Lámpát gyújtott, majd...
Gergely Tamás: HÓVIRÁGVÁRÓBAN
Nedves a talaj már nem volt, de langyos sem. ”Meleg honnan?”, gondolta Vadmalac, hiszen a nap sem süt be ide, napmeleget indirekt ha kap.”
Mármint az a kis parcella, a karjával be tudja határolni.
A földre hasalt, hogy közelebb kerüljön a hóvirág-együtteshez, ...
Gergely Tamás: SZÁMÍTJÁK AZ IDŐT
Szaladt a komája egy csörgőórával a kezében. Távolról úgy nézett ki, mintha előzőleg kibelezte volna, de csak a kesztyűje lógott le, fázós tavaszi napra ébredtek.
”Hány óra? Hány óra?” – kiabálta. Vagyis hogy előre kell vinni vagy hátra az órát, az időt, nem é...
Gergely Tamás: CIGÁNYKERÉK
A koma el volt kenődve. Lamentációjának a lényege az volt, hogy abban az erdőben minden fordítva történik, mint kellene, más szóval a feje tetejére állt a világ körülötte.
Hogy lehet azt elviselni? Álljon talán tótágast?
”Az nem lesz jó, válaszolta Vadmalac, a...
Gergely Tamás: DIALÍZIS
Vadmalacnak cserélik ki a vérét. Azaz nem cserélik, hanem tisztítják.
– Az úgy megy – magyarázza a közelállóknak, – hogy a vérem befolyik egy nagy filterbe, az kiszűri a salakot, s a vér megy vissza a testembe.
– Azt a’!– rikkantja el magát a komája.
– De a...