Bejegyzések betöltése…

494 találati eredmények: vadmalac

Gergely Tamás: EBÉDET OSZTANAK
Read more

Gergely Tamás: EBÉDET OSZTANAK

Kismalacot még elszalasztották szódáért. Ám végül nem kellett a víz, Vadmalac a falhoz vágta a flaskát. A pódium viszont a helyén, Vadmalac utólag megrugdosta.  Mikrofon beállítva, de a keserűségének nem volt hangja, a koma leszedte így is, úgy is. ”Megvan a...
Gergely Tamás: HA CSAK
Read more

Gergely Tamás: HA CSAK

A fotelben ült s az eget figyelte. A szürke eget, az egyre sötétebbet, már dörgött is, mintha a katlan oldalát verték volna - fakalapáccsal. Egy madárpár húzott be a láthatárába. Magasan szálltak, olyan közel az éghez, hogy mindössze sejtette, hogy varjakat l...
Gergely Tamás: KÖNYVTÁROS
Read more

Gergely Tamás: KÖNYVTÁROS

Papírlapok szállingóztak az égből. Olyan volt az egész, mint a havazás. Vadmalac csodálkozott, hiszen nem hallott helikoptert elhaladni a fejük fölött, akkor meg honnan? ”És miért? Kinek az érdeke?” Ezeket magától kérdezte, Malackához annyit szólt: ”Mindent...
Gergely Tamás: DÖGROVÁSON
Read more

Gergely Tamás: DÖGROVÁSON

”Dögrováson vagyok”, közölte Vadmalac a barátjával. Az meg csak nézett nagyokat. ”Magas a vérnyomásod vagy alacsony?”, kérdezte végül. ”Vagy magas vagy alacsony”, válaszolta Vadmalac, és nevetett. Nevettek mind a ketten. “Ez jó, ez jó!” Malacka is bekapcsoló...
Gergely Tamás: KIMARNI
Read more

Gergely Tamás: KIMARNI

Vadmalac néha találkozott a múltjával. Mikor már csak a kedélyes dolgokat emlegette, hirtelen belenyúlt a lelkébe egy szó, egy mozdulat, egy emlék. A félelem megmarkolta a szívét. Nyomott hangulatában komáját kérdezte: “hol rakodik le a múltad? A szívedben?”...
Gergely Tamás: STACCATO
Read more

Gergely Tamás: STACCATO

Vadmalac szaggatott hangú monológja: ”Nem lőttek, ki lőtt? A homlokom sebesült meg, csurog alá a vérem. Meg a lábam, nem merem levetni a bakancsom. Ha előrehajolok, a szemembe folyik a homlokomról a vér. Miért? Nem is látnám meg, köd van. Illetve olyan sű...
Gergely Tamás: KUTYÁK
Read more

Gergely Tamás: KUTYÁK

Süttették hasukat a tavaszi nappal. Csak úgy ruhástól, a kánikula még nem érkezett meg. ”Mi az ott?”, kérdi a komája. A lyukra mutatott Vadmalac farmerjének a szárán, közvetlenül csülök fölött. Illetve a két lyukra, mindkettő előkerült, ahogy Vadmalac megmozdu...
Gergely Tamás: ORSZÁGALMA
Read more

Gergely Tamás: ORSZÁGALMA

Vadmalac feltartotta a karját, tenyeréből félkört formált, azaz félgömböt, s megkérte a komáját, hogy támassza meg, vagyis a karját. Tudta, hogy el fog az állni. "És mit fogsz fogni, ha szabad kérdeznem?", ennyi volt csupán az objektivitása, szerette megérten...