2024-11-14
219 találati eredmények: Hajnal Éva
1960. szeptember 4-én született HAJNAL ÉVA költő, író, szerkesztő, a Litera-Túra Művészeti Folyóirat és a Litera-Túra Irodalmi, Művészeti és Kulturális Magazin tulajdonos-főszerkesztője
Isten éltesse!
Hajnal Éva Komlón született, édesapja tragikus halála után (1967) ír. Állandó szerzőnk a kortárs költészet jelentős alakja, rendszeresen publikál különböző irodalmi lapokban. Gyakran megihletik Kovács Emil Lajos, erdélyi magyar festőművész...
Hajnal Éva: Kőcsipke
Kicsipkézte a dér a lépcsőfokokat, mintha angyalok lépte nyomát látnám. Szépen horgolt, gondos munka. Lépések muzsikáját hallom. Apró, légies lépésekét, melyek máskor belevesznek a csendbe. Most hallani őket.
Rég jártam erre. Minden oly szokatlanul nyugodt ...
Hajnal Éva: Szonett a csendről
Szép csöndjeimben téged rejtegetlek,
eltékozolt álmok kis ablakain
selymes függönyöm lebbenése reszket,
fenséges kávémból fanyar illat int.
Padló szárnyaiban boldog repedés,
hangod suttogásában rejtőzködöm,
harmat cseppjeiről csüng a nevetés,
bólogató f...
Hajnal Éva: öltözködő
hűvös nyárban felöltöznék
zöld erdőben rejtőzködnék
elbujdosnék madárdalban
nyárillatú rőt avarban
nyárillatom hazavinném
szívkuckómban melengetném
átölelném lelkem ágyán
ringatóznék muzsikáján
Hajnal Éva Komlón született, édesapja tragikus h...
Hajnal Éva: Gondolatok a becsületről
"A becsület az erkölcsi szembenézés képessége.
Erkölcsi szilárdság, jellembeli tartás, ragaszkodás a helyes tettekhez, alapelvekhez. A helyes és helytelen megítélésében mutatott kifinomult érzék. Egy személy hírneve, átvitt értelemben a legfőbb érték” … mondj...
HAJNAL ÉVA: Olvadó
Lásd, minden szólam elolvad a csendben,
lassan kihunynak a fényes ablakok,
ím, messze nő a távolság e rendben,
csellómuzsikába burkolózhatok.
Lágy húrokon most langyos est pilinkél,
s látod, egybegyűjti mind a szót e táj,
már elcsigázva te is megpihennél...
Hajnal Éva: Ringató
Már ősz van és csak csordogál
és fátyolos a félhomály
és szórt arany a fák alatt
csak röpke csókot hint a Nap
és zúg a szél és zengenek
az égen szürke fellegek
egy régi dalt mi itt maradt
a lombjuk vesztett fák alatt
és búg a dal a szép zene
és táncra...
Hajnal Éva: Kék
Most kék lebeg kint – szótlan égi kút,
lám, szunnyadoznak mind a mondatok
és szárnya vesztett árva sorsodon
fon csöndeket a néma mélabú.
Még csipke ring a sóhajtásokon
és révületre röppen egy madár,
míg állsz merengve, játszva rád talál
és dallam illan ...
Hajnal Éva: Rövid
Fuvallat ficánkol a fákon,
fűszálon szellő hempereg,
mellényke sincs már a madáron
eltűnt mi zord, most szendereg.
Nap gördül nevetéságyon,
letérdelt sok-sok gondolat,
fűben megbúvó kamasz magányon
játszik most minden árnyalat.
***
Hajnal Éva alkotása...
Hajnal Éva: szürke
ma olyan az ég
mintha nagy szürke pulóvert húzott volna magára
nem is
egyszerűen szürkét
amolyan feketébe hajlót
néha egy-egy aranyszál villódzik rajta
épp úgy
mint amikor pislákol a lámpa
csak néha villan fel egy rövid pillanatra
földre leérő hatalma...