Lásd, minden szólam elolvad a csendben,
lassan kihunynak a fényes ablakok,
ím, messze nő a távolság e rendben,
csellómuzsikába burkolózhatok.
Lágy húrokon most langyos est pilinkél,
s látod, egybegyűjti mind a szót e táj,
már elcsigázva te is megpihennél,
hársunk illatába takarózhatnál.
Lomha macska lépdel fenn a háztetőn,
lustán pislákol az utcalámpa is,
míg a sötétségnek éppen szárnya nő,
sereg csillag csöppen égnek útjain.
Lám csak, milyen mély a hallgatás tava,
mégis benne ring az összes muzsika.
Hajnal Éva Komlón született, édesapja tragikus halála után (1967) ír. Állandó szerzőnk a kortárs költészet jelentős alakja, rendszeresen publikál különböző irodalmi lapokban.
Hajnal Éva Pécsett él, három felnőtt gyermek boldog és büszke édesanyja. 1983 óta a pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. Számú Általános Iskolájában tanít alsó tagozatban: magyar nyelvet, magyar irodalmat, ének-zenét, valamint rajz tantárgyakat.
Hajnal Éva irodalmi munkássága mellett kiemelkedő pedagógiai tevékenysége is. Az Art’húr irodalmi díjas és Nap-díjas tanítónő, mentor többek között irodalmi színpadot vezet, hét éve működtet egy városi tehetséggondozó csoportot PONT TE néven, szintén évek óta, nyaranta, hogy segíthessen a kevésbé tehetős szülőknek, ingyenes bibliai tábort vezet.
Kapcsolódó oldalak:
Hajnal Éva alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Litera-Túra Művészeti Folyóirat
Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin Facebok oldala
Legfrissebb hozzászólások