Hajnalra ébredve riadót dobolt
bennem mélyen az óra: tik-tak,
tik-tak, mindjárt hatvan leszek.
Nincs időm már csak a jóra.
Néhány józanító reggel.
Két zölden lángoló nyár.
Egy nagy pelyhű puha tél.
Riadót dobol bennem az óra,
nincs időm már csak a jóra.
Talán fölszikrázik két tavasz is,
záporozó, ezerszínű ragyogás,
virágtengerben fürdőző madarak.
És egy ősz, arany szakállú,
szekere gyümölccsel,
dióval dúsan megrakott.
Riadót dobol bennem az óra.
Tik-tak, mindjárt hatvan leszek.
Nincs időm már csak a jóra.
*
2013. március
*
Paulovics Tamás versei a Lenolaj.hu oldalán
Legfrissebb hozzászólások