Hogy a korábban említett Bröd @ Salt pékséghez elérjek, fel kell mennem az Odengatanon, vagyis Oden utcán a térig, ott átkeljek a dupla zebrán, majd tíz métert be a Norrtullgatanba (gatan = utca). De van rövidebb megoldás: átkelek az Odengatanon, és annak a jobb oldalán megyek fel, kikapcsolom a zebrát. Főként, ha nem a másik átkelőhelyhez megyek előbb lefele, hanem haránt az úttesten.
Ahhoz viszont ki kell lesnem a pirosat, a felfele érkező járműveknek, továbbá hogy szabad legyen lefele, vagyis az én útirányommal ellenkezőleg az út. Na jó.
El kel most árulnom, hogy a tilosban járásnak más, az időaspektusnál nyomósabb oka is van: a koldusok. Svédországban a koldulás nem tiltott, s ide, mármint egész Svédországba szervezetten jönnek a koldusokkal teli buszok, itt ”repartizálják” őket – aszerint ki mennyit fizet. A jobb helyekért többet, nyilván.
Na most – sokan vannak, az én maximum háromszáz méteres távomon ketten: stratégiailag elosztva: az egyik a Coop nevű üzlet, a másik az italbolt bejáratánál. Ami azt jelenti, hogy bármelyik variánst választom, útba ejtem az egyiket. Alamizsnát mind a kettőnek szoktam adni, naponta kijár az egykoronás átlag, de hát alacsony a fizetésem, és kap még a Médecins sans frontières, a PEN, kapnak a vak gyerekek, Afrika gyerekei, rákkutatók, ezek jutnak hirtelen eszembe, úgyhogy a büdzsém zárolva. Na meg hát, ha adok, jókedvemből adok, de nem délben a Bröd @ Salt felé menet. Nem tudom megoldani kenyérvásárlás címén Románia meg Bulgária – ahonnan a koldusok valók – társadalmi nehézségeit.
Úgyhogy ha pirosat mutat a szemafor, átkelek az Odengatanon, vagyis kikapcsolom a Coop előtt koldulót, de mivel srégen haladok át a túloldalra, kikapcsolom az italboltit is. Visszafele meg ugyanúgy.
*
Szóval a nagy barna (narancssárga?) a központi könyvtár, én a kisebb, sárga épületben dolgozom, balra a stoplámpa, ami most zöldet mutat, középen az Odengatan flasztere, azon akarok átkelni.
Végre vörösre váltott.
Ő az egyik, akit ki akarok kerülni. Italbolt.
Azt az ülő figurát, ott a Coop előtt kerülöm ki, ha a vörösön átkelek.
Ők, ugye, a Bröd@Salt (‘Kenyér@Só’)
Előző részek:
Legfrissebb hozzászólások