Ne várd, hogy tökéletes legyek,
mert nem lehet,
elmozdíthatok helyéről
sziklát, zord hegyet,
megmászhatok nagy, égig érő fákat,
jóságkövekből emelhetek várat,
szememben mégis a szálkát látod,
hiába ugrok át kénköves árkot,
ha megbotlik lábam, gúnyosan kacagsz,
vedd fel cipőmet, na lássuk, hogy haladsz.
Mondod, szeretsz… neked mi a szeretet,
simán lenyelnél, mint béka a legyet,
poshadó víznek kevély királya,
belesüppedtél lét mocsarába,
szeretetbárkád rég léket kapott,
tengerfenékről nem látod a napot.
Tökéletesnek lenni
egy tök életlen világban…
hóhér, ki tőrét
más szívébe mártja,
ki nyelvét élezi,
mikor áldani kéne,
s hálát hímezni
ég terítőjére,
ne várd el mástól,
mit magad se tennél,
száz élet is kevés,
hogy mindenkit szeressél,
de tiszteld az embert,
tiszteld teremtőd,
nincs nálad, nálam,
e világon esendőbb.
***
Elhangzott az Art’húr advent – zenés irodalmi esten a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2018. december 20-án.
Kerecsényi Éva vagyok, olasztanár, asztrológus. 1964-ben születtem Körmenden. Mindig is imádtam olvasni, ízlelgetni a sorokat, együtt szárnyalni, sírni, nevetni az alkotókkal, eljutni általuk ismeretlen, jobbnál jobb helyekre. Az irodalom által új világok nyíltak meg számomra, és remélem, hogy verseimmel én is elrepíthetem az olvasót az érzelmek titokzatos birodalmába. Elsősorban versekben „utazom”, az érzéseimet, élményeimet, a mindennapi történéseket próbálom rímekbe szedni, kifejezetten szívesen kalandozok a természet világában, nagy hatással vannak rám a természetfotók, festmények is. Nagy örömmel olvasom mások verseit, legyen szó akár a klasszikusokról, akár a kortárs költészet nagyjairól.
Írásaim több internetes oldalon is megjelennek, tagja vagyok a Győri Író Alkotók Klubjának, és nagy boldogság, hogy az Art’húr Irodalmi Kávéház egyik szerkesztőjeként ott ülhetek a képzeletbeli kerekasztalnál. Legutóbbi kötetem 2017-ben Lélekfutam címmel jelent meg, verseim több antológiában is helyet kaptak.
Legfrissebb hozzászólások