1967-ben a nemrég odakerült földrajztanárnő azt mondta, hogy a mai Kárpát-medence területén, valamikor négyszázmillió évvel ezelőtt, a Tethys-tenger hullámzott.
Hittem neki.
Úgy gondoltam az információi helytállók lehetnek. Nemrég végzett, és megjelenéséből arra következtettem, holmi világi hívságok távol állhatnak tőle. Ültem a padban az általánosban, odakint a nyár gyantázta a gesztenyefák rügyeit.
Különös, gyertyás virágaik is bomladoztak már, láttam az ablakon át a napsütésben.
És akkor megszólalt a templomba a déli harangszó.
Én már csak arra tudtam gondolni, hogy valamikor százmillió évekkel ezelőtt a padom helyén, az iskola helyén, a templom helyén, a házunk helyén, a hazánk helyén, s mindenhol a Tethys-tenger hullámai csapkodnak. A víz elképzelhetetlen erővel hömpölyög, kagylókat, csigákat sodor… Ha vannak egyáltalán… Halak még biztos nincsenek…
Nem! Egyáltalán nincs még élet…
Semmi, csak a vizek, melyek hegyek lábát mardossák, és a szeszélyes szelek, a Nap a Hold, azok már biztosan…
Valahogy vége lett az órának.
Mentem hazafelé az új járdán… a Tethys-tenger hullámzott itt is… Minden furcsán esetleges és csodálatos volt. Szerettem volna tudni, hogy hová lett a Tethys-tenger – lehet, hogy erről is beszélt a tanárnő.
Tudott-e négyszázmillió évvel ezelőtt a Tethys-tenger, az én megszületésemről?
Azért tűnt-e el, hogy itt mehessek most, 1967 évvel Krisztus születése után?
Kinek a tervében szerepeltem?
Volt-e terv egyáltalán?
Hogy van ez a teremtés?
Talán csak véletlenek, egymás után?
A Tethys-tenger hol volt azelőtt?
És ha Isten teremtette a világot, miért nem rendezett el azonnal mindent?
Miért hagyta, hogy múljanak a százmillió évek?
Teremthetett volna azonnal engem is, ide!
Tudhattam volna tökéletesen a matekot, nem kellett volna bonyolult dolgokon gondolkodnom.
Most már nem tud ezeken változtatni… és én sem.
Mindenesetre megrendülten boldog voltam mégis, hogy itt vagyok.
Egy padon ülök, a Balaton nyugtalan sötétbarna hullámai csapdossák velem szemben a partot.
A szél erősen fúj. A fejemen zöld, fehér pöttyös kendő van.
Leveszem és a hullámok közé dobom.
Hamar elsodorják.
A Kárpát-medencét elborítják a Tethys-tenger hullámai.
2017. július 14.
Legfrissebb hozzászólások