aranyhalak szabálytalan fénybesürgése
ahogy rámillan mosolyod
s én szétfeszülök a térben
álom-lebbenés halódó vizeken
félresikló mozdulat utánad
kísértelek, karom hozzád támad
maradj itt ebben a kerek kis napban
ízed hadd csorgatom magamba
forrást iszik íly erővel a tenger
huzamos vonakodással tartalak
önmagam ellen
fénynek a sötétben
láng-íveléssel
fonódsz szemembe
félek – szőkeséged elviszed másnak
elillansz – félek
kisgyermek tátva maradt tekintete
szállj ide
mosolyom szélén megülhetsz
hosszabb időre
kisgyermek ámulatra vált szeme
őrizem érkezésed
Legfrissebb hozzászólások