2024-04-17
vers 10
Szuhay-Havas Marianna: Végül
Idegen leszek ereimben,
egy többé ki nem gombolt kabát,
át nem fésült ezüst hajzuhatag,
régi, elfelejtett, rőt ruhaszag,
cifra cipő széttáncolt időben,
kiengedett két copf az esőben.
Kislányságom veszem végül vissza,
reszketve, a semmit szétsimítva,
és...
Jóna Dávid: Ahogy leng a hinta az almafán
keresem a példákat,
s bizony a példákban nincs hiány...
brokátzsinórral elkerített létem, s a valóság között vagyok,
ahogy leng a hinta az almafán...
kavicsok közt utat talál az élni akaró virág,
az idő félelmet és hitet old,
egy mosolyban fogant könnycs...
Kapui Ágota: Őszi enteriőr teával
Lábaid elé lomha csendek
komondor testtel heverednek
kályhádban szikrakölykök laknak
fény-kukoricát pattogtatnak
faladon árnyék ákombákom
alkonynak rongya leng az ágon
teás kancsódnak lóg az orra
mintha csak oly sok gondja volna
tenyered vackán ül a cs...
Paulovics Tamás: Szavak
A kimondott szónak súlya van,
röpül a szó,
a szóban a gondolat,
a mondatban,
a bántás, a becézés, a vigasz,
biztatás, hazugság,
csalás, megcsalatás
és átok.
A leírt szavaknak súlya
még mázsákban sem mérhető.
Sziklagörgetegként zuhognak.
Nagy nehéz, ...
Jóna Dávid: Ősz
Ősz 1.
Szelíd halál, törvényt követ,
látszódnak a sóhajok,
vízre hulló levelek,
mint apró kicsi csónakok
szelik a vizet.
Ősz 2.
Keki színű vakolatingében
áll mellettem a présház,
a diófa dühösen a homlokát a cserepeihez veri,
a múlandóságát beism...
Szuhay-Havas Marianna: Szeptemberi vers
Szívdobbanásnyi az este árnya,
talán eltévedt madárnak szárnya,
most még a hallgatag Hold sem látszik,
felhők felett csillagokkal játszik.
Míg szél feszül a szemre és szájra,
az összes megtépett, színes ágra,
felhabzik tengernyi apró tócsa,
kicsi gyerme...
Albert Zsolt: AUGUSZTUS VÉGÉN
Platánfák alatt vigyázzban áll néhány nap,
mielőtt elmenekül és magával visz.
Sejti, megörökíthetetlen nyár lesz.
Egy száraz levélre préselt évszak,
vaskos könyv beteges lapjai között.
Mi megpróbáltuk kívül tartani,
de az ősz sejtjeinkbe van kódolva.
Tü...
Szuhay-Havas Marianna: Majd
ellobbannak nagy erők,
és elhamvadnak szép színek,
elporladnak az erdők,
de te mégis úgy hiszel,
annyira csoda-mélyen,
nyugodt kecsességgel
a közös Mindenségben
biztos egészséggel,
hogy fény festette lényem
lágyan belelüktet és ring,
összefűz téged é...
Keszthelyi György: Szemrevételezlek
Légy hadüzenet. Első lövedék,
megtizedelt, nyomorék nemzedék.
Légy robbanó hegy, hömpölygő láva,
akasztott zsiványnak rángatózó lába.
Légy basszus, violin, disszonancia,
megkövült istennek leánya, fia.
Légy parasztnak beteg, bicegő szekere,
szétesett te...
Márkus László: Nyárutó
Rekettyésbe szorult a csönd,
csalogányunk már útra kélt,
kertünkben piros fürtökkel
harangozik az esti szél.
Sárga subát foltoz a rét,
nyűtt bocskorban tipeg a nyár,
szárnyas rovarok rajzanak,
kopott kokott lett most a táj.
Nincs madárszó, békabesz...