2024-11-14
Vadmalac-félperces 10
Gergely Tamás: PANTOMIM
Komája pantomimot játszott nekik aznap este.
Hasbeszélő hangján bemondta, hogy a produkció, amelyik következik: ”Évezred hajnala, a Bükkben”.
És elkezdett vadul csápolni, mintha merülne el, miben is, a szennyben, amit ott tapasztalt.
Nota bene, mindketten, ...
Gergely Tamás: MÁSODSZOR
Komájuk feldúlt állapotban érkezett.
- Hazudnak, harácsolnak, vetette ki magából a hozzá illő szelíd szitkokat, ám valami súlyosabb következett:
- Én nem ezekért haltam meg hatvan évvel ezelőtt!
Azzal felhúzta az ingét, s megmutatta újra a behegedt sebet a ...
Gergely Tamás: VADMALAC MEG AZ ESŐ
Esett. Azaz szemerkélt az eső. Vadmalac nem húzódott be az odújába, inkább hagyta, hogy ázzék kint a bundája.
”Úgyis el vagyunk kényeztetve. El vagyunk kényelmesedve, meleg víz, központi fűtés”, gondolta.
Hűvös szél fújt, az sem zavarta. Az esőcseppeket me...
Gergely Tamás: ANGYALOK
A tó partján ültek egy padon. Egyszer csak hang érkezett az aszfaltozott sétány irányából.
- Hupp! – mondta Malacka – Egy makk.
”Leesett – gondolta Vadmalac. – Gravitáció. Lefele húzta a súlya, ez a ‘leesett’.”
Majd így folytatta: “Minden leesik valahonnan…...
Gergely Tamás: KIÁS
Vadmalac aznap kivételt tett: ezúttal ő ment el a Komájához, nem szokta.
A Komát nagy munkában találta, éppen ásott.
- Hát te? – kezdte a diskurálást. - Csak nem temetsz?
Megállt a Koma a munkában, fennebb tolta fején a sapkát. Megvakarta izzadt homlokát, m...
Gergely Tamás: HAZUGSÁG
Már az arénában sem érezte jól magát. Egyáltalán: oda kíváncsiságból ment, nem meggyőződésből. Az utcán pedig kifordult a bele a politikai plakátoktól. Meg a nem politikaiaktól. Meg… egyáltalán. Még magamagát is megvádolta azzal, hogy enged a nyomásnak. Hamisa...
Gergely Tamás: AZ IGAZSÁG
A Koma jött állandóan a hírekkel. Volt neki egy rádiója, amit mintha mindig bekapcsolva tartott volna. Zsebrádió volt az említett tárgy, s annak a fülhallgatóját csak akkor vette ki a füléből, amikor Vadmalacékhoz belépett.
Vadmalac örvendett a hírszolgálatna...
Gergely Tamás: PÉSZÁH
- Tudod, mondta Vadmalacnak a Komája, felszabadultam én is. Úgy értem, kikerültem a szolgaságból. A függőségből.
Vadmalac nem szólt, csak komolyan figyelte a sortársát, barátját.
Aki nem tudta abbahagyni:
- Világosodik a kép, tisztult a fejem. Mígnem teljes...
Gergely Tamás: MALACKA ÉNEKEL
Feküdtek egymás mellett, béke volt a lelkükben. Szürküllődött, azaz a sötét átment már estébe. S akkor Malacka énekelni kezdett.
Vadmalacnak nedves lett a szeme az énektől, ettől az egyenes, őszinte hangtól. Amelyikben benne volt az élet, ugyanakkor mérhetetl...
Gergely Tamás: RÓZSA
- Ez volt a legszebb! – mondta Malacka az arcához emelve.
Semmiféle tüske nem szúrta meg, Vadmalac külön vigyázott arra.
Előbb tüskét is rajzolt annak a képzeletbeli virágnak, amit a mancsával formált, csak úgy, maga elé, azaz a légbe. Tüskét, mert az igazin...